"Azért, mert ez egy olyan dolog, amit Te magad csinálsz, nem pedig valami, amit veled csinálnak. Te vagy az, aki hajtja a bringát. Te vagy az, aki kormányoz és a döntéseket hozza. A levegő bizsergését is Te magad érzékeled, és az energia lüktetését is, miközben a kerekek beleharapnak az országútba. Az életed életszerűbbé válik." (Richard Ballantine)

Az, hogy a fenti idézet megvalósuljon nem elég ha valaki fizikálisan felkészül egy-egy hosszabb túrára. Vannak írott és íratlan szabályok, amelyeket saját és társaink érdekében be kell tartani, hogy a túrában mi is... társaink is örömüket leljék és mindenki épségben hazaérjen a túra végén. Ehhez próbálok pár gondolatot megfogalmazni. A neten több megközelítésből olvashatóak hasonló anyagok e témakörben, a fellelhető írásokból lassan ki lehetne adni egy "tankönyvet".

Az alább leírtak az általunk szervezett országúti, "nézelődős" túrákra igazak leginkább:

Első és egyben a legfontosabb! Mivel túráink zömében közutakon, közforgalom elől el nem zárt magánutakon kerülnek lebonyolításra, mindenkire, még a kerékpárosokra is (!!!!) vonatkoznak az 1/1975. (II. 5.) KPM-BM együttes rendelet (más szóval a KRESZ) előírásai. Túrákon a kerékpáros is a közlekedés részévé (gépjárművezetővé a kerékpárja járművé) válik, így a KRESZ előírásait neki is maradéktalanul be kell tartania! Ebből pár fontosabb gondolatot fogok kiemelni, illetve beépíteni az általam megfogalmazottakba a kerékpárosokra vonatkozóan.

A kerékpár személyi, tárgyi feltételei

- A kerékpárt csak akkor használhatod, ha biztonságos vezetésére képes állapotban vagy
- A vezetési képességre hátrányosan ható szer befolyása alatt nem állsz, és szervezetedben nincs szeszes ital fogyasztásából származó alkohol.
- A kerékpáron egy 10 éven aluli gyermek szállítására alkalmas pótülés, illetve kerékpár utánfutó vontatására alkalmas berendezés helyezhető el.

Országúti kerékpárok műszaki előírásait (pl. lámpák, fékek, csengő, fényvisszaverő prizma, stb.) külön jogszabály tartalmazza. Ennek szűkített változata szerint kötelező kerékpártartozékok az alábbiak:

- Fehér színű első lámpa
- Vörös színű hátsó lámpa
- Vörös színű hátsó prizma (újabb lámpákon a prizma egybeépítésre kerül a lámpával)
- Két, egymástól független fék
- Csengő
- Borostyánsárga színű küllőprizma legalább az első keréken
- Fényvisszaverő ruházat (lakott területen kívül az úttesten éjszaka, vagy rossz látási viszonyok között).

Elindulás

- Az úttest széléről, a várakozó helyről való elinduláskor, az úttestre ráhajtáskor, az út más részéről vagy útnak nem minősülő területről az úttestre ráhajtáskor a kerékpárosnak az úttesten haladó járművek és gyalogosok részére elsőbbséget kell adni.
- Az elindulást, illetőleg az úttestre való ráhajtást irányjelzéssel jelezni kell.
- Elindulás előtt nézzünk hátra! Ha mások már kikerülési közelségbe értek, vagy már megkezdték a kikerülésünket engedjük el a kikerülő járművet. Véletlenül se vágjunk be más elé és ezzel vészfékezésre, késztessük az illetőt! Magyarán másik kerékpár elé ne vágjunk be, ha az utolérés pillanatáig nem tudjuk felvenni az ő tempóját! Nem kötelező, de jó elindulási helyzet lehet ha a kerékpárunkat a lábunk közé véve állunk. Az „izmosabb", elinduló lábunk oldalánál a pedált állítsuk úgy, hogy rálépve egyből erőt tudunk belevinni a hajtásba. Elindulás: A hajtó lábat rátenni a beállított pedálra, ellökni magunkat és közben már hajtjuk is a hajtókart. Tehát kétszeres erőt fejtünk ki az elinduláshoz. Leírva kicsit bonyolultabbnak tűnhet, mint valójában. Ha nem érthető elsőre, olvasd el még egyszer.

Haladás az úton

- Kerékpárral a forgalmi, az időjárási és látási viszonyoknak, továbbá az útviszonyoknak (az út vonalvezetésének, az útburkolat minőségének és állapotának) megfelelően kell közlekedni; figyelemmel kell lenni a jármű sajátosságaira, az utasokra (pl. gyerek) és a rakományra (pl. túrazsák).
- Kerékpárral az úttesten - az előzés és kikerülés esetét kivéve - annak menetirány szerinti jobb oldalán, az út- és forgalmi viszonyok szerint lehetséges mértékben jobbra tartva kell közlekedni. Párhuzamos közlekedésre alkalmas úttesten a jobbra tartás külön szabályait kell betartani.
- Ha jelzőtábla jelzéséből más nem következik, az úttest menetirány szerinti jobb és bal oldalát elválasztó járdasziget mellett jobbról kell, egyéb helyen levő járdasziget mellett jobbról és balról is szabad elhaladni.

Követési távolság

- Kerékpárral másik járművet, kerékpárt csak olyan távolságban szabad követni, amely elegendő ahhoz, hogy az elöl haladó jármű mögött - ennek hirtelen fékezése esetében is - meg lehessen állni. Előfordulhat, hogy az előtted haladó elé kiugrik egy macska, kutya, gyermek, stb. és neki hirtelen fékeznie kell. Az ütközések, sérülések elkerülése végett tartsd be a követési távolságot.
- A másik oldalról nézve az is igaz, hogy a kerékpár sebességét hirtelen fékezéssel csökkenteni csak abban az esetben szabad, ha ezt a személy-, vagy vagyonbiztonság megóvása szükségessé teszi. Ne fékezz indokolatlanul nagyot, ezáltal ne kényszerítsd a mögötted haladót „vészfékezésre"!
- Ha már megtörtént a baj, valaki nekiszaladt az előtte haladónak a viták elkerülése érdekében fogadd el a „követési távolság" első gondolatát: "Kerékpárral másik járművet, kerékpárt csak olyan távolságban szabad követni, amely elegendő ahhoz, hogy az elöl haladó jármű mögött - ennek hirtelen fékezése esetében is - meg lehessen állni." Ebből a gondolatból adódik: egyértelműen az a hibás, aki hátulról belement az előtte közlekedőbe. Ha te voltál az eset okozója, vond le a következtetéseket ebből... és ne fogd rá az előtted bármilyen okból megállóra. Az sem árt ha bocsánatot is kérsz az általad okozott kellemetlenségekért.

Irányváltoztatás, irányjelzés

- Aki kerékpárral irányt változtat (terelővonalat, az úttest szélét vagy képzeletbeli felezővonalát átlépi, forgalmi sávot változtat, másik útra bekanyarodik, főútvonalról vagy szilárd burkolatú útról letér stb.) köteles az azonos irányban vagy szemben haladó, irányt nem változtató járműveknek elsőbbséget adni.
- Az irányváltoztatást - ide nem értve a körforgalmú útra történő bekanyarodást - a művelet előtt kellő időben megkezdett és annak befejezéséig folyamatosan adott irányjelzéssel (kerékpárosoknál ez a karjelzést jelenti) kell jelezni. E rendelkezést kell alkalmazni a körforgalmú útról történő letérés esetében is. A jármű vezetője egyéb esetben (pl. útkereszteződésben kanyarodó főútvonalon való továbbhaladás esetén) is adhat irányjelzést, ha ezzel továbbhaladási irányáról a közlekedés más résztvevői számára többlettájékoztatást ad, az irányjelzés azonban megtévesztő nem lehet.

Előzés

Előzni csak abban az esetben szabad, ha:

- az előzés céljából igénybe venni kívánt forgalmi sáv olyan távolságban szabad, hogy - figyelemmel az előzni kívánó és a megelőzendő jármű sebessége közötti különbségre - az előzés a szembejövő forgalmat nem zavarja;
- az előzni kívánó jármű előzését más jármű nem kezdte meg;
- az előzni kívánó jármű előtt ugyanabban a forgalmi sávban haladó másik jármű előzési szándékot nem jelzett;
- az előzés során a megelőzendő jármű mellett megfelelő oldaltávolságot lehet tartani;
- a vezető az előzés befejezése után a járművel a megelőzött jármű elé, annak zavarása nélkül vissza tud térni.
- Az előzési szándékot - ha az előzés irányváltoztatással jár - irányjelzéssel jelezni kell.
- Más előzésének a végrehajtását a sebesség fokozásával, balra húzódással vagy más módon akadályozni nem szabad.
- Lakott területen kívül az úttest szélére húzódással és - a szükséghez képest - lassítással is elő kell segítenünk azt, hogy kerékpárunkat más jármű megelőzhesse.
- Az előzést balról kell végrehajtani, kivéve, ha....
- Csak jobbról szabad előzni: azt a járművet, amely a balra bekanyarodási szándékot irányjelzéssel jelzi és az úttesten az előírtaknak megfelelően helyezkedik el;
- azt a villamost, amely az úttest közepén - egyirányú forgalmú úton az úttest bal oldalán - levő pályán közlekedik.
- Jobbról is szabad előzni a figyelmeztető jelzést (villogó sárga fényjelzést) használó járművet, ha a vezető meggyőződött arról, hogy ezzel a többi járművet és a gyalogosokat nem veszélyezteti.

Tilos előzni ha:
- kijelölt gyalogosátkelőhelyen és közvetlenül a kijelölt gyalogosátkelőhely előtt
- villamost közvetlenül olyan megállóhely előtt, ahol az utasok fel- és leszállása az úttestről, illetőleg az úttestre történik;
- be nem látható útkanyarulatban, illetőleg bukkanóban, kivéve, ha az úttesten egyirányú forgalom van, vagy záróvonal van felfestve és az előzés annak érintése nélkül végrehajtható;
- vasúti átjáróban és közvetlenül vasúti átjáró előtt;
- útkereszteződésben és közvetlenül útkereszteződés előtt, kivéve
- ha a forgalmat rendőr vagy fényjelző készülék irányítja és az előzés az úttest menetirány szerinti bal oldalának igénybevételével nem jár,
- ha a jármű főútvonalon vagy olyan más úton halad, amelyen elsőbbségét jelzőtábla jelzi.
- körforgalmú úton,
- ha a járművel csak jobbról szabad előzni

Közlekedés vasúti átjáróban

- A vasúti átjárót megközelíteni csak fokozott óvatossággal szabad.
- A vasúti átjárón csak folyamatosan - megállás nélkül - szabad áthaladni.
- A vasúti átjáró előtt ha azt fényjelző lámpa, sorompó, egyéb jelző készülék "tilos jelzést ad" a felfestett jelzésnél, vagy a megállás helyét jelző útburkolati jel előtt meg kell állni, ha:
- bármely irányból vasúti jármű közeledik,
- a teljes sorompó vagy a félsorompó sorompó rúdja nem teljesen nyitott helyzetben áll vagy mozog,
- a teljes sorompót kiegészítő fényjelző berendezés, illetőleg a fénysorompó vagy félsorompóval kiegészített fénysorompó villogó piros jelzést ad,
- a teljes sorompót kiegészítő berendezés hangjelzést ad,
- fénysorompó vagy félsorompóval kiegészített fénysorompó villogó fehér jelzést nem ad,
- vasúti jelzőőr „Megállj" jelzést ad,
- ha a folyamatos áthaladásra nincs lehetőség,
- ott „Állj! Elsőbbségadás kötelező" jelzőtábla van.
- Biztosítatlan vasúti átjáróra kerékpárral csak abban az esetben szabad ráhajtani, ha a vezetője meggyőződött arról, hogy az átjáró felé vasúti jármű egyik irányból sem közeledik, és a folyamatos áthaladásra lehetőség van.
- Biztosított vasúti átjáróra járművel csak abban az esetben szabad ráhajtani, ha:
- a teljes sorompó mindként sorompó rúdja nyitott véghelyzetben áll, és esetleges fényjelző és/vagy hangjelző berendezése jelzést nem ad,
- a fénysorompó vagy a félsorompóval kiegészített fénysorompó villogó fehér fényjelzést ad,
- a vasúti jelzőőr "Megállj" jelzést nem ad,
- ha a folyamatos áthaladásra lehetőség van.
- A vasúti átjárót biztosító jelzőberendezés üzemzavara esetén kerékpárral a vasúti átjáróra - a fent említett megállást követően - abban az esetben szabad ráhajtani, ha:
- a vasúti átjáró olyan kialakítású, hogy a megállás helyéről a vasúti pálya mindkét irányban kellő távolságra belátható és a kerékpár vezetője meggyőződött arról, hogy az átjáró felé vasúti jármű nem közeledik, vagy
- a vasúti átjáró forgalmát vasúti jelzőőr irányítja és a jelzőőr „Megállj" jelzést nem ad, feltéve - mindkét esetben - hogy fent említett folyamatos áthaladás lehetséges.

Megállás

- kerékpárral megállni - ha közúti jelzésből vagy más rendelkezéséből nem következik - csak az úttest menetirány szerinti jobb szélén, azzal párhuzamosan, egy sorban szabad. A megállást irányjelzéssel jelezni kell. Tehát véletlenül sem egymás mellett, az útközepén!!! Gondolj bele, az amúgy is keskeny magyar kerékpárutakon ha megállsz középen, ezzel a mások kerékpározását akadályozod, teszed lehetetlenné.
- kerékpárral egymás mellett két sorban vagy az úttest (ami nem azonos a kerékpárúttal!) széléhez viszonyítva ferdén is meg szabad állni, ha a járművek az úttestből egy személygépkocsi szélességénél többet nem foglalnak el. Azért az első gondolat inkább helytálló.
- lakott területen kívül járművel - a lehetőséghez képest - az úttesten kívül kell megállni.

Tilos megállni:

- ahol a kerékpár fényjelző készülék vagy jelzőtábla jelzésének az észlelését akadályozza;
- ahol a kerékpár és az úttesten levő záróvonal vagy a kerékpár és az úttest másik szélén álló jármű között legalább három méter széles hely nem marad;
- be nem látható útkanyarulatban, bukkanóban vagy más olyan helyen, ahol a kerékpárt a többi jármű vezetője kellő távolságból nem észlelheti;
- körforgalmú úton, útkereszteződésben és az úttestek széleinek metszéspontjától számított 5 méter távolságon belül, ha a közúti jelzésből más nem következik; az útkereszteződésben az úttorkolattal vagy útelágazással szemben megálló járműre - ha ez a többi jármű bekanyarodását nem akadályozza - a tilalom nem vonatkozik;
- kijelölt gyalogosátkelőhelyen, valamint a gyalogosátkelőhely előtt kerékpárral 5 métertávolságon belül;
- hídon, aluljáróban, alagútban, valamint ezek be- és kijáratánál;
- vasúti átjáróban és attól számított 30 méter távolságon belül, valamint vasúti, illetőleg villamospályán és ezekhez olyan közel, hogy a kerékpár a vasúti jármű, illetőleg a villamos közlekedését akadályozza;
- Kerékpárral a villamos, autóbusz vagy trolibusz megállóhelyet, illetőleg taxiállomást jelző tábla előtt 15 méter, utána 5 méter távolságon belül, kivéve, ha útburkolati jelből más következik;
-autóbuszöbölben és autóbusz forgalmi sávban,
- villamos megállóhelynél levő járdasziget és a hozzá közelebb eső járda közötti úttestrészen;
- különösen veszélyes helyen, útburkolati jellel jelzett területen.

Egyéb KRESZ szabályok

- Kerékpárral a kerékpárúton, a kerékpársávon vagy erre utaló jelzés esetében az autóbusz forgalmi sávon, ahol ilyen nincs, a leállósávon vagy a kerékpározásra alkalmas útpadkán, illetőleg - ha az út és forgalmi viszonyok ezt lehetővé teszik - szorosan az úttest jobb szélén kell közlekedni.
- Lakott területen levő olyan úton, ahol az úttest kerékpár közlekedésre alkalmatlan kerékpárral a gyalogos forgalom zavarása nélkül és legfeljebb 10 km/óra sebességgel a járdán is szabad közlekedni.
- Kerékpárral az útpadkán, az úttesten és a járdán csak egy sorban szabad haladni.
- Kerékpárral a kerékpársávról - kivéve, ha jelzőtábla erre utasítást ad, továbbá ha a kerékpársávot a balra bekanyarodás céljából az úttest felező vonalának közelében helyezték el - vagy, lakott területen kívül a főútvonalról balra bekanyarodni vagy megfordulni, továbbá a kerékpárútról a vele párhuzamos útra balra bekanyarodni nem szabad. A kerékpárosnak a kerékpárról le kell szállnia és azt tolva - a gyalogosok közlekedésére vonatkozó szabályok szerint - kell az úttesten áthaladnia.
- Kerékpár pótülésén a 18. életévét betöltött vezető egy, tíz éven aluli gyermeket szállíthat. Egyébként kerékpáron személyt szállítani nem szabad.
- A kerékpárt éjszaka és korlátozott látási viszonyok között a külön jogszabályban meghatározott lámpákkal kell kivilágítani és a kerékpárt hajtó személynek - lakott területen kívül - fényvisszaverő mellényt (ruházatot) kell viselnie.

Tilos:
- főútvonalon 12. életévét be nem töltött személynek kerékpározni;
- elengedett kormánnyal kerékpározni;
- kerékpárhoz oldalkocsit, valamint - kerékpárutánfutót kivéve - egyéb vontatmányt kapcsolni;
- kerékpárt más járművel, illetőleg állattal vontatni;
- kerékpáron oldalra kinyúló, előre vagy hátra egy méternél hosszabban kinyúló, a vezetőt a vezetésben akadályozó vagy a személy- és vagyonbiztonságot egyébként veszélyeztető tárgyat szállítani;
- kerékpárral állatot vezetni.

Közúti baleset

- A balesettel érintett kerékpár vezetője köteles a járművel azonnal megállni, a baleset folytán megsérült vagy veszélybe került személy részére segítséget nyújtani és az esetleges további balesetek elkerülése érdekében minden tőle telhetőt megtenni.
- Ha a baleset halált vagy személyi sérülést okozott, a balesetről a rendőrhatóságot (a legközelebbi rendőrt) haladéktalanul értesíteni kell és a lehetőséghez képest gondoskodni kell a nyomok megőrzéséről; a helyszínt csak az intézkedő rendőr engedélyével szabad elhagyni. Ha a baleset veszélyes anyagot szállító járművel következett be, a balesettel nem érintett járművek vezetőinek is haladéktalanul értesíteni kell a rendőrhatóságot (a legközelebbi rendőrt) a balesetről, közölni kell a jármű narancssárga alapszínű tábláján feltüntetett számokat.
- Ha a rendőrhatóság értesítése a fenti bekezdésben foglalt rendelkezés értelmében nem kötelező, de valamelyik érdekelt a baleset miatt rendőri intézkedést kíván, és a rendőrhatóságot (a legközelebbi rendőrt) haladéktalanul értesíti, a balesettel érintett járművek vezetőinek a rendőri intézkedést meg kell várniuk.
- A rendőrhatóság értesítése, illetve rendőri intézkedés hiányában az érdekeltek kötelesek személyazonosságukat és a kötelező felelősségbiztosításuk fennállását hitelt érdemlően igazolni. Ha a baleset folytán megrongálódott jármű vezetője nincs jelen, a károkozó köteles személyi adatait és biztosítója nevét erre alkalmas módon a helyszínen hátrahagyni, és az esetet a felelősségbiztosítási jogszabályok rendelkezéseinek megfelelően a biztosítónak bejelenteni.
- Ha rendőri intézkedés válik szükségessé, a rendőri intézkedés megtörténtéig a vezetőnek szeszes italt fogyasztania tilos.
- A forgalom zavartalanságát - a lehetőséghez képest - baleset bekövetkezése esetén is biztosítani kell.

Egy, illetve több napos túráinkat lényegében csoportosan tesszük meg. És akármilyen hihetetlen a csoportos túrázásnak is vannak szabályai.

Létszám: Én szívem szerint 10 fő felett már „tömegnek" tartom a csapatos túrázást. Itt már nagyon előjönnek az állóképességbeli eltérések. Van aki a felső határt 5-8 fős létszámot tart optimálisnak.

Erőnlét: Legideálisabb lenne a közel azonos erőnlét. Ezért készüljünk fel a hosszabb túrákra. Edzünk rendszeresen. Fontos az önismeret. Legyünk tisztában a képességeinkkel: „Bírom a túrát, vagy sem". Ne tévesszen meg senkit az, hogy elugrik a közeli boltba és kicsit sem fáradt el. Az „elugrom a boltba" és egy nap alatt letekert 100-150 km között óriási a fizikális megterhelésbeli különbség. Több napos túráknál vedd figyelembe, hogy az általad cipelt csomag is plusz megterhelést jelent.

Kerékpárok: Erőnlétről írtam az előbb. A közel azonos sebesség, erőkifejtés érdekében célszerű, ha egy-egy túrán közel azonos kerékpárok vesznek részt. Pl. monti-monti, trekking-trekking. Ezzel elérhető az, hogy (elvileg) mindenki azonos sebesség elérésére lesz képes azonos erőkifejtés mellett. Túráinkon zömében trekkingek, kisebb számban montik vesznek részt. Tehát minden esetben többsebességes, váltós bicajok.

Egymásrautaltság: egy jó csapat biztonságérzetet jelent a csapat összes tagja számára. A nap mélypontján gondolj arra, hogy akik veled együtt tekernek szintén fáradtak, de mégis megpróbálják a napot élvezni, a távot leküzdeni, hisz még ők is olyan messze vannak a szállástól, mint te.

Alkalmazkodás: Egy-egy túra előtt dönts el képes vagy másokhoz alkalmazkodni. Ha nem... akkor szervezz magadnak túrát. Hidd el, egy ilyen túra mindenkitől megköveteli az alkalmazkodás képességét. Ha nem vagy hajlandó a csapatba beilleszkedni, ne lepődj meg, hogy kiközösítenek. Élj a csapat adta lehetőségekkel, de ne élj vele vissza! Ne várd el, hogy körülötted forogjon a világ. Légy hasznos, segítő tagja a csapatnak. Túráink nem a versengésről szólnak, ha versenyezni akarsz nem jó helyen jársz.

Kerékpározás közben legyünk óvatosak!

Leggyakoribb baleseti források:

- Helytelenül megválasztott sebesség
- Balesetet okozhat a rosszul elhelyezett csomag is. Egy kilógó kütyü beleakad, feltekeredik, beszorul pl. a küllőbe.
- Figyelmetlenség, ami adódhat a fáradtságból is.

A közlekedésben a „leggyengébb láncszem" a kerékpáros, nála talán csak a gyalogos védtelenebb. Tehát hiába van elsőbbséged, azt csak akkor élvezheted ha azt meg is adták. Erre számos (saját) példát tudnék említeni. Alap axióma: a gépkocsi mindig erősebb. Ha elsőbbséged volt, ha nem... te húzod a rövidebbet. Ezért inkább mondj le az elsőbbségről, ha úgy ítéled meg, hogy a „fullextrás" NAGY autóval és KIS ésszel megáldott sofőr nyeri meg a csatát. Többet ér utólag háborogni az „elvesztett" jogszabály adta elsőbbségnél, mint a nyarat a kórházban tölteni lábadozva.

Milyen veszélyhelyzetek lehetnek közúti közlekedés során?

Kerékpár műszaki állapota: A honlapon írtam a kerékpár fontosabb beállításairól. Túrák előtt (különösen hosszabb túrák esetén) minden esetben ellenőrizzük a kerékpárjaink műszaki állapotát. Nincs kellemetlenebb, amikor valakinek olyan hiba miatt kell kiszállnia a túra adta élményekből, amit kisebb odafigyeléssel otthon sk., vagy egy szakszerviz segítségével előre orvosolhatott volna. Nem beszélve arról, hogy egy előre kijavítható hiba miatti várakozás, javítás a csapat többi tagját is hátrányosan érinti. „Még vissza van 50 km., de itt rostokolunk szolidaritásból, vagy amíg meg nem szereli egy hozzáértő valaki..."

Gépjárművezetők I.: gépkocsivezetők nem tudják (kerékpárosok sem mind), hogy a kerékpár körpályán mozog! Azt hitted egyenesen haladtál eddig? Egyszer nézd csak meg tudatosan meddig tudsz totál egyenesen haladni a kerékpároddal? Mit is akarok ebből kihozni? Hányszor volt az, hogy a fenti „körpályás" mozgást nem ismerő gépjárművezető nem tartott kellő oldaltávolságot, (akár tudatosan is) pár centire hajtott el melletted? A KRESZ jobbra tartást ír elő, de a fenti kellemetlenség elkerülése végett az út jobb oldalán tarts fenn magadnak egy menekülési útvonalat... legyen hova kitérned ilyen esetben. Max. 50 cm bőven elég.

Gépjárművezetők II.: A gépkocsivezetők zöme nem tekinti a közlekedés résztvevőjének a kerékpárost. És ebben sok esetben tudatosság sincs. Egyáltalán nem veszi figyelembe, hogy a „kerékpár is közlekedik"... és a mai bicajok már nem is kis sebességgel. Belenéz a visszapillantóba, de a tudatalattija csak az autókat, kamionokat, buszokat észleli. És úgy fog közlekedni, mintha te nem is lennél az úton.

Gépjárművezetők III.: Előbbi példa a gyakorlatban. Tiszteld az álló autókat. Az épp kiszállni készülő vezető, még ha bele is tekint a visszapillantóba, nem veszi észre, nem érzékeli, hogy te megkezdted a gépjárműve kikerülését és kinyitja eléd az ajtót. Máris kész a „fennakadás"! Elkerülhető a baleset, ha lassabban mész, hogy meg tudj ilyen esetben állni, vagy tarts nagyobb oldaltávolságot, hogy a véletlenül kinyíló ajtó esetén se történjen baleset.

Másik kerékpáros megelőzése: Legalább olyan veszélyes tud lenni mint egy kinyíló gépkocsiajtó! Az utolsó pillanatban jut eszébe, hogy hopp ide be kell fordulnom. Nem teszi ki az „indexet", (a karját) így nem lehet eldönteni mit is kar csinálni. Vagy X.Y. bácsi a kocsmából tart hazafelé és épp „kerülgeti a gödröket, amit az alkoholos befolyásoltság tesz elé". A fenti megoldás követendő: Elkerülhető a baleset, ha lassabban mész, hogy meg tudj ilyen esetben állni, vagy tarts nagyobb oldaltávolságot. Akár hangos szóval, csengetéssel is jelezd kikerülési szándékodat.

Útviszonyok: Erről már több esetben írtam háborgó hangsúllyal. A magyar utak közelében sincsenek a „kerékpárbarát utaknak"! Nézzünk előre, időben kerüljük ki őket, figyelve a fent említett „közel húznak el mellettem az autósok"-ra is!

Kanyarodás: már írtam erről. Ahol a KRESZ nem tiltja, minden esetben szabad pl. balra kanyarodni (közúton a balra kanyarodás a kerékpáros egyik legveszélyesebb manővere). Ne feledkezzünk meg az irányjelzésről (csapatban az összes résztvevő jelezzen). Minden esetben nézzünk hátra és győződjünk meg arról, hogy van-e mögöttünk másik közlekedésben résztvevő jármű, észlelte-e az irányváltoztatási szándékot, és a legfőbb dolog... megadja-e? Ha nem vagyunk ebben biztosak magunkban, a közlekedés adta szituációval, inkább húzódjunk félre, majd szálljunk le a bicajról és gyalogosként inkább toljuk át a bicajt a túloldalra. Nagyobb túralétszámú csapatnál is előnyös lehet ez a „félreállok-áttolom" dolog a forgalmasabb utakon.

Fékezési technika: minden kerékpárnál az első fék hatékonyabb, mint a hátsó. Ezért ajánlatos a két féket együtt használni. Csak az első fék használata esetén ugyanis könnyen fejre állhatunk. Fékezés során lehetőleg el kell kerülni a kerekek blokkolását, azaz a kerék csúszását a burkolaton. A csúszó kerék ugyanis kevésbé lassít, mint a fékezett, de még tapadó kerék, nem beszélve a kerékpár irányíthatatlanná válásáról. Vészfékezéskor lehetőleg csússzunk hátra a nyeregben, merevítsük ki a karunkat, és mindkét fékkel intenzíven fékezzünk. Így elkerülhető a két leggyakoribb hiba, az első kerék blokkolása és a hátsó megcsúszása.

Kanyarvétel: fékezni a kanyarodás megkezdése előtt kell. A kanyarodás során történő fékezés a kerék megcsúszásához és eséshez vezethet. Éles kanyarvételnél ügyeljünk arra, hogy a kanyar felöli pedál legyen felül, ellenkező esetben leérhet a pedál, ami többnyire eséssel végződik.

Követési távolság: az előttünk haladó jármű és a köztünk lévő távolság. Mindig úgy kell megválasztani, hogy az előttünk haladó jármű hirtelen fékezése esetén is meg tudjunk állni. Fontos tudni, hogy a gépjárművek fékjei általában jobbak mint a kerékpároké. Így tehát autók után nagyobb követési távolságot kell tartani, mint egy kerékpár után.

Világítás: A kerékpárt a KERSZ szerint kötelező elől-hátul kivilágítani

Féktávolság: az úttesten lévő akadály észlelésétől a megállásig megtett út. A féktávolság számos dologtól függ, még azonos járművel is különböző lehet a körülményektől függően. A féktávolságot befolyásoló tényezők:

Sebesség: A haladási sebességet mindig úgy kell megválasztani, hogy a látótávolság nagyobb legyen, mint a féktávolság. Ellenkező esetben csak a féktávolságon belül észleljük az akadályt és lehetetlen megállni.

A fékek állapota: ügyeljünk a fékek mindenkori jó állapotára!

Az úttest minősége: murvás úton, macskakövön, márványburkolatú úton, stb. lényegesen hosszabb a fékút, mint aszfalton

Időjárási viszonyok: nedves, vagy jeges úton a féktávolság nagyobb

Meredek lejtő. Meredek lejtőn sokszorosára nőhet a féktávolság: ne engedjük meglódulni a bicajunkat.

A vezető reakcióideje: Az akadály észlelésétől a fékezés kezdetéig eltelt idő (általában 0,1-0,3 másodperc) alatt is halad a jármű. Fáradtság vagy alkoholos befolyásoltság alatt lényegesen megnő a reakcióidő.

Vasúti sín, vízlefolyó: Olyan esetben, amikor a vasúti, villamos sínt nem derékszögben, hanem valamilyen szögben keresztezi az úttest előfordulhat, hogy a keskeny gumival ellátott kerékpár beszorul véletlenül belemegy a sínek közé és már kész is a baj, az eredmény egy esés. Hasonló kellemetlen élményünk lehet az úttesteken rosszul elhelyezett rácsos vízlefolyókkal is, ami a haladási irányunkkal megegyezően „van rácsozva". A végkifejlet azonos, mint a sínek esetében. Megoldás hogy a síneket lehetőleg merőlegesen keresztezzük, a vízlefolyót kerüljük ki. Ha erre a forgalom miatt nincs mód, inkább szálljunk le és toljuk át a bicajt.

Útpadka: Mi történik ha egyensúlyvesztésből, forgalmi helyzet miatt el kellett hagynunk az országutat? Országútjaink mellett sok esetben jó minőségű padka található. Ezért egy óvatos fékezéssel lassítsuk le kerékpárunkat majd ahol az út és az útpadka egy szintben van, hajtsunk vissza az úttestre. Ha az útpadka minősége ezt nem teszi lehetővé a fent leírt merőleges ráhajtás módszerével kísérletezzünk ha ezzel nem zavarjuk a többi forgalomban részt vevőt. Vagy álljunk meg és toljuk vissza a kerékpárunkat.

Eső: Eleredt az eső, de még pár kilométer vissza van a napi szállásig, otthonunkig. Esőben a talaj és a gumi között jelentősen lecsökkenhet a tapadás. Főleg kockakő, sínek, stb. esetében. Ilyenkor nincs mit tenni a sebességet csökkenteni kell!

Gyerekek: Ismertessük, tanítsuk meg velük az alapvető közlekedési szabályokat. Hívjuk fel a figyelmet, hogy milyen veszélyes a hirtelen irányváltoztatás, a parkoló autó mögül való kibukkanás, megállás nélküli kihajtás a közútra. Kisebbek csak felnőtt kíséretében kerékpározzanak. Nálunk bevált szokás volt hogy több felnőtt esetén elől felnőtt vezette a csapatot, majd a gyereke, illetve a sort ismét felnőtt zárta. Egy felnőtt esetén a gyerekek mentek elől, majd a sor végén a felnőtt. Így a gyerekek mozgását figyelemmel lehet tartani, illetve hanggal lehet őket irányítani.

Stb., stb., stb.: És még hány olyan veszélyhelyzet van, amit most nem írtam le, mert nem jutott eszembe, mert nem éltem át? Még abból az időből, amikor megszereztem a jogsimat, felrémlik bennem egy vizsgakérdésre adandó válasz, ami itt is megállja a helyét. Útközben próbáljunk meg elképzelni olyan helyzeteket, ami az adott útszakaszra jellemző veszélyforrás lehet (pl. erdő mellett haladásnál elénk ugrik egy erdei állat). Gondolatban próbáljuk elképzelni, mit is tennék ebben az esetben... mit is kellene tennem a veszélyhelyzet elhárítására? Fenti példánál maradva vészfékezés és/vagy kikerülés...

A fent leírtakra mind-mind figyelemmel kell(ene) lenni kerékpározás közben!

Ugye nem is olyan könnyű a szabályos, balesetmentes kerékpáros közlekedés országúton? Ennek ellenére ne szegje kedved a szabályok sokasága. Egy rutinos, jó csapat segít a fentiek elsajátításában, ha hajlandó vagy megfogadni azt ,amit jó szándékból mondanak. Ellenben fontos az is, hogy te magad akard ezt... A saját, és társaid, a közlekedésben résztvevő más személyek biztonsága érdekében messzemenőkig tartsd be a fent leírtakat. Hidd el a látnivalók, a begyűjtött élmények feledtetni fogják veled a sok-sok szabály adta „keretek közé szorított" tekerési kényszert.

Kaposvár, 2008. július 20.
Hegedüs László