Babarc község Baranyai-dombság dél-keleti részén, a Borza-patak völgyében található kistelepülés.
A szép természeti környezetben fekvő község völgyben épült, körülötte enyhe lejtésű völgyhátak vannak. Elhelyezkedése észak-dél irányú.
Építészeti látnivalói közül kiemelnénk a romai katolikus és a református templomot.
Történelme igén régre nyúlik vissza. Már a rómaiak idején - a mai település mellet - fontos hadiút haladt el (kerékpárral, lóval majdnem teljesen lekövethető), amely csatlakozott az úgynevezett limes-útba. 1939-ben feltártak itt három római téglasírt, ettől nyugatra leltek meg az egykori római telep helyét, ahol alapfalakat, edénytöredékeket, illetve érmeket találtak. A helyszíni kutatásokkor un. hunkori korsót, egy római villa nyomait, kora-császárkori kerámiákat kerültek elő. A feltételezések szerint a villa körül később népesebb település alakulhatott ki. Az 5. századból hunkori korsók a hunok jelenlétére is utal, de találtak avar sírokat is.
A falu mai neve 1015-ből ismert a pécsváradi apátság alapító levelében az apátsághoz tartozó településként jegyzik. A név valószínűleg első tulajdonosától, egy Boborc nevű vitéztől származik, de van egy néphagyomány, amely szerint a papok harcából eredő Papharc szóból ered az elnevezés. (Az utóbbit a Babarc közelében lezajlott mohácsi csatával is kapcsolatba hozták, mivel ott Brodarics szerint hét püspök áldozta életét.)
A kis falu hamar fejlődésnek indult és Templomos Plébániás település 1408-ban már vásáros helyként szerepel. A középkori apátság alközpontjaként működik, magtárakkal, szérűkkel és nagy borpincékkel (amelyek a ma is láthatóak, Babarc burgnak nevezett részén találhatók)
A török hódoltság idején a település - mint sok más társa - elnéptelenedett, elpusztult ősi Szent István temploma. A 17. század végén református magyarok, később németek települtek ide. A mai plébániatemplomot 1808-ban Szent István király tiszteletére emelték. A reformátusok 1712-ig a pápisták templomába jártak, ekkor építettek egy kis templomot melyet 1829-ben újjáépítettek.
Évszázadokon keresztül Babarcnak két iskolája volt, az egyik református magyar, a másik katolikus német. Ugyanúgy mint a hagyomány szerint a falunak csak két utcája volt egy magyar és egy német, bár ezek idővel összeépültek.
A település földrajzi adottságai - a baranyai dombság - miatt kiválóan alkalmas pihenésre, kiemelkedően jó kerékpáros és lovas terepeket lehet találni. Akár 40-60 km-es körök is megtehetők akár alacsony forgalmú utakon, vagy jó minőségű földutakon.
Elhelyezkedés:közúton: Pécs 57 főút - Babarci elágazás (Szajk után 4 km), a falu befelé 1 km; Mohács 57 főút - Babarci elágazás, a falu befelé 1 km; Siklós - Villány - Bóly - Szajk (jobbra Mohács felé 57-en) - Babarci elágazás, a falu befelé 1 km Hasznos információk:
Kulturális:
mozi: Bóly (8), Mohács (16)
színház: Pécs (38)
kiállítás: Bóly, Mohács, Helyben érdemes megnézni a római katolikus templomot
Városok:
Bóly (8), Pécs (38), Mohács (16)
Megközelíthetőség:közúton: Pécs 57 főút - Babarci elágazás (Szajk után 4 km), a falu befelé 1 km; Mohács 57 főút - Babarci elágazás, a falu befelé 1 km; Siklós - Villány - Bóly - Szajk (jobbra Mohács felé 57-en) - Babarci elágazás, a falu befelé 1 km Programok:
Kulturális programok:
- Búcsú, Német Nemzetiségi Kult. Egyesület
- március 15 - Iskolai rendezvények
- pünkösd hétfő - Pünkösd járás
- szept vége - okt. eleje - Szüreti Felvonulás
Aktív programok:
- túrakerékpározás
- vadászat
- lovaglás