Bóly az egykori dél-baranyai sváb falvak egyik gyöngyszeme, a település 1997-ben kapta meg a városi rangot.

Bólyról 1093-ból, Szent László idejéből származik az első írásos emlék, amely Bolok néven, egyházi birtokként emlegeti a települést, bár a temetőben található Római Castrum korábbi idők emlékét idézi.

A török hódoltság alatt szinte teljesen elnéptelenedett. 1703-ban Bóly a törökök kiverésében jelentős érdemeket szerzett Batthány Ádám tulajdonába került.

A kialakuló uradalmi központot Mária Terézia uralkodása alatt német jobbágyok népesítették be, akiknek utódai ma is lakják e települést.

1746-ban épült a késő barokk Katolikus Templom, 1771-ben Szent Vendel Kápolna, az 1800-as évek elején a klasszicista kastély. 1843-ban készültek el a Kálvária-domb stációi, a század végén pedig a békáspusztai Szent József Kápolna. A XIX. század végén a falu és az uradalom - házasságkötés révén - a Mountenovo hercegi család birtokába került és ott is maradt 1945-ig. Ők építették a neoromán családi Mauzóleumot. Ugyanebből az időből maradt ránk az uradalmi Magtár, melynek egykori sajtérlelő pincéje ma a száz főt befogadó igényes, boltívesen kialakított Borház, a 42000 kötetes Városi Könyvtár, és a Helytörténeti Múzeum épülete.

A település szívében elhelyezkedő 11 ha-os Kastélypark ma természetvédelmi terület, a pihenni vágyók és sportolók paradicsoma.

A Batthyányak - Mountenuovok idején alakult ki a település mai arculata, ligetes, széles utcáival, közterületeivel. Ekkor lett térségi központtá, vált híressé kézműipara.

A II. világháború után a Németországba kitelepítettek helyére felvidéki és bihari magyarok érkeztek, akik 1997-ben szentelték fel Református Templomukat.

Bólytól 1,5 km-re, festői környezetben, Békáspusztán Agrártörténeti Múzeum; 34000 ha-os vadászterület, valamint az ennek központjában elhelyezkedő vadászpanzió várják a kedves vendégeket.

A termékeny földeken gazdagon virágzó növénytermelés folyik. Mezogazdasági nagyüzemeinek gabona - és vetőmag termelése Európa-hírű.

A települést övező lankákon dúsan terem a zamatos borszőlő, melyből a híres pincesoron készül a hegy leve. A Mohács-Bóly Térségi Fehérborút Egyesület tagjai e történelmi borvidék borászai és vendéglősei, akik azon fáradoznak, hogy a hozzájuk betérő vendég elégedetten keljen fel asztaluktól.

A város főterén egy épületben található az Erzsébet Vigadó és Tourinform Iroda, mely a település kulturális életét szervezi és otthont ad a hagyományőrző és kulturális csoportoknak.

Egyedülálló bólyi népszokás a bibliai eredetu, húsvét hétfői pincesori vigasság, az Emmaus-járás. Évente megrendezett esemény a Békáspusztai Lovasnapok és a Szüreti Fesztivál is.

A pihenést, kikapcsolódást szolgálják a Kastélypark teniszpályái, a feszített víztükrű uszoda, a jól kiépített kerékpárutak, lovaglási, vadászati lehetőségek.

A korszerű infrastruktúrahálózat és Ipari Park mellett megtalálhatók a népi kézművesség hagyományait őrző mézeskalácsos, gyertyaöntő , kézihurkoló, pacskerkészítő, gyapjúfonó mesterek is.

Kulturális:

mozi: Erzsébet Vigadó
színház: Pécs (25)
kiállítás: Békáspuszta mezőgazdasági

Városok:

Pécs (25), Mohács (16)

Kulturális programok:

- Húsvét hétfő - Emmausz
- Szüreti Csirkepaprikásfőző Fesztivál
- Pünkösdi káposztafesztivál

Aktív programok:

- túrakerékpározás
- vadászat (Békáspuszta)