Harkány Baranya megye déli részén, közel a Villányi-hegység déli-délnyugati nyúlványaihoz terül el. A Drávától északra 10 km-re fekszik. A határokon innen és túl, egész Közép-Európában jól ismert üdülő- és fürdőhely. Híres gyógyerejű kénes hévizéről.

A település környékén már az 5-6. században itt élt hunok emlékeit találták meg, mégpedig 2 ezüstfibula formájában. Harkány határában a 6-9. század között a régiót uralmuk alatt tartó avarok régészeti leletei kerültek elő. Egyes adatok szerint Harkány közvetlen környezetében a még korábban itt élt rómaiak emlékeit is megtalálták, de az erre az időszakra vonatkozó monográfiák ezt nem említik.

Harkány neve először 1323-ban bukkant fel az írott forrásokban Harkan alakban. Néveredete bizonytalan. Egyes feltételezések szerint a magyar harkály madárnévnek változata rejlik benne, mások szerint az ómagyar horka méltóságnév származékával van dolgunk. A 14. századtól kezdve Harkányt a siklósi vár mindenkori urai birtokolták, így a Batthyányak és a Benyovszkyak is. A falu magyar lakossága mellé a múlt század közepén kezdtek német családok letelepedni. A múlt század második felében horvát és szerb, századunkban szlovák anyanyelvűek is megjelentek a településen.

A fürdő a régi falu déli szélénél, mintegy 50 hektáros parkban alakult ki. A gyógyvizet 1823-ban Pogány János gyűli árokásó munkás fedezte fel. A meleg karsztvíz a geológusok megállapítása szerint legalább 1500 méter mélységből tör fel, és kutakon át jut a felszínre.

Az 1824 tavaszán elkészült tervek alapján - a Batthyány-család jóvoltából - megindult a dongákkal körülrakott medence építése, amelyet júliusban adtak át.

A fürdőtelep legrégibb épülete, a volt fürdőszálló, a gyógyfürdőkórház része. A kórházzal szemben 1934-ben épült meg az Ilona fürdő.

Az első és második világháború időszaka alatt jelentősen visszaesett a fürdő forgalma.

A gyógyvíz felszínre töréséhez hagyomány, legenda is fűződik, amely már számos kiadványban megjelent. A különböző változatok egy történethez kötődnek: a Batthyány-uradalomnak új, nagyobb kiterjedésű legelőkre volt szüksége, hogy megnövekedett állatállományát eltarthassa, ezért 1814-től szükségessé vált a Gyűd-Harkány között elterülő mocsarak lecsapolása, vízelvezető rendszer kiépítése, melyhez igen jelentős jobbágyi robotot vettek igénybe. A Harkány melletti mocsarakban dolgozott Pogány János gyűdi jobbágy is, akinek szaggató fájdalmak kínozták a lábát, csak bottal tudott járni. Érezvén, hogy az árokból felbuzgó meleg víz jótékony hatással van betegségére, beteg lábát egész nap áztatta benne és meggyógyult.

Harkánynak római katolikus kápolnája, egy római katolikus és két református temploma van. Utóbbi copfstílusú, szép vonalú épület, amely 1802-ben épült gúlasíkos toronnyal.

Bár Harkány csak a fürdőéről ismert érdemes idelátogatni és egy ormánsági és dél-baranyai kerékpáros csillagtúra központjának választani. A fárasztó napközbeni tekerés és felfedezések után jólesik egy esti meleg fürdő.

Kulturális:

mozi: Pécs (25 km)
színház: Pécs (25 km)
kiállítás: Pécs (25 km), Siklós (6 km)

Városok:

Pécs (25 km), Siklós (6 km), Sellye (40 km)

Kulturális programok:

- aktuális információ a város honlapján

Aktív programok:

- túrakerékpározás
- vadászat
- lovaglás
- úszás