A 3200 lakosú nagyközség területén már a kőkor idején megjelentek az első települők. A római időkben is jelentős település volt, melynek emlékét egy római-kori villa maradványa őrzi. Hosszúhetényről az első írásos feljegyzés 1091-ből való, melyben Villa Heten illetve Hetyn néven említik. A középkorban a falu vásárairól volt nevezetes. A török uralom ideje alatt végig lakott volt, a hódoltság végére pedig Baranya egyik legnagyobb lélekszámú helységévé növekedett. Lakossága a múlt század első feléig magyar volt, az 1800-as évek második felében pedig több német család is letelepedett itt.

A falu neve (Heten) a hét számnévnek lehet származéka, vagy egy másik feltevés szerint a törzsnévszerű szétszórtságban jelentkező Hetény helynevek valamilyen népcsoporthoz kapcsolódnak (Lovászhetény, Tiszahetény, Hetényegyháza). Lehet, hogy személynévi eredetű, tehát lehet, hogy azonos a magyar Hetény személynévvel.

István király 1009-ben megvetette a pécsi püspökség alapjait. Ezzel közel egyidejű a pécsváradi Bencés apátság alapítása (1015) a Zengő alján. Az apátság számos falut kapott a királytól, ezek között volt Hosszúhetény is. A Vas-hegy környékének minden faluját az apátság szolgálatára rendelte a király, így Hosszúhetényt is. Hetény községet először a Szt. István király pannonhalmi és pécsi alapítólevelének felhasználásával készült pécsváradi Bencés apátság alapítólevele említi. Az alapítólevél szerint Hetény már 998-ban az apátság birtoka volt.

A török megszállás idején Hosszúhetény lakossága nem pusztult el, köszönhetően természeti környezetének (a hegyek oltalmazták). A töröktől való visszafoglalása után jól gyarapodott a település. A falu a középkorban megőrizte színtiszta magyarságát és katolikus vallását. A mai község területén több falu alakult ki, melyek már elpusztultak vagy beleolvadtak Hosszúheténybe. Először a tatárjárás tizedelte meg őket, majd a 150 éves török dúlás.

A patakokat a legősibb idők óta malmok hajtására használják. Főként esőzések, hó olvadások idején őrölhettek. A száraz nyári hónapokban a malmok többsége állni kényszerült. Régi és tekintélyes népi foglalkozás a molnárság. Megmaradt malomépületek: Reisch-, Blum József működtette az Iskola u. 3. sz. alatti malmot a 20. sz. első felében, Ledneczki-malom, Böröcz Miklós malma. A malomépület ma lakóház. Érdekes, értékes épület, hisz eredeti formáját megtartotta.

Kulturális:

mozi: Pécs (14), Pécsvárad (10)
színház: Pécs (14),
kiállítás: Pécs (rengeteg látnivalóval), Pécsvárad, Pusztabánya (üveghutaromok), Püspökszentlászló Óbánya, Mecseknádasd,

Városok:

Pécs (14), Pécsvárad (10)

Kulturális programok:

- minden évben talicskaolimpia
- falumúzeum látogatás
- magántulajdonú tájház
- arborétum növényi ritkaságai
- programajánló Hosszúhetény honlapján

Aktív programok:

-kerékpározás
- túralovaglás
- túrázás