A Villányi-hegység déli lejtőjén helyezkedik el a falu őskarsztoktól övezve, amelyekhez hasonló csak a Dolomitokban vagy Görögországban található. A környék éghajlatára jellemző, hogy tavasztól őszig igen kevés a csapadék. A nyár meleg, a tél enyhe és mérsékelten száraz. A mikroklima igen kedvező, ami köszönhető a Harsányi-hegy védőszerepének és a falu kedvező fekvésének. A déli lejtők napfényben gazdagok és melegek. A Dél-Dunántúl legnagyobb kőbányáját találjuk meg itt, amelynek 30-40 méter sziklafalai érdekes hátteret adnak a falunak.

A község 1249-ben Harsan, 1486-ban Naghharsan alakban tűnik fel az írásos emlékekben. 1249-ben IV. Béla adományozta a falut Miklós dubichiai grófnak, aki a Szársomlyón várat is építettet. A falu a török hódoltság alatt református lett eme vallási mozgalomnak mintegy központjává vált.
A török hódoltság alatt folyamatosan lakott volt a település. Határában vívták meg a Szent Liga és a török közti nagy csatát, ezért nagyon fontos település lett a későbbiekben. A 16. században többször disputa helyszíne volt, és innen terjedt el a református hit az egész Ormánságban. A nagyharsányi református hittudósok több dispután is részt vettek.
A falu műemlékké nyilvánított református temploma a 13. századból való. A 15. században bővítették és telepítették a jelenlegi támpillérekkel körülvett szentélyt, amelyben a nyolcszög három oldalával kapcsolódik a hajóhoz. Mai barokk formáját a templom a 1782-es évben kapta a torony kivételével, amelyet 1900-ban emeltek. A legutolsó restauráláskor találták meg a román kaput és a három résablakot a déli oldalon.

A faluban szép számmal vannak még múltszázadi klasszicizáló parasztházak, bár jó részüket többé-kevésbé átalakították. A pincesoron álló több présház, pince is említésre méltó, helyi védettséget élveznek.

A falu fölé magasodó Szársomlyó-hegy csúcsa a Villányi-hegység legmagasabb része, 442 m. A Szársomlyó természeti adottságait tekintve számos kuriózummal rendelkezik, ezért a természetvédelem legfontosabb objektuma a térségben. Tájesztétikai szempontból is különleges értékű, délkeleti lejtője legfőbb jellemzője a meredek, a népi hiedelem szerint "ördögszántotta" hegyoldal, fehér mészkő lépcsőivel. Itt tenyészik hazánk legritkább, egyben igen híres növénye a magyar kikerics. A csúcson fellelhetőek még a középkori vár romjai, és innen indulnak útjukra a siklóernyősök. A hegy csak előzetes bejelentéssel és engedéllyel látogatható, engedély kapható a Duna-Dráva Nemzeti Parktól.

A településhez északra fekvő szőlők között kerékpározásra alkalmas utakat találunk, innen indulva 40-km-es körrel körbejárhatjuk az egész borutat szinte forgalommentes utakon. A falu tagja a Siklós-Villány borútnak, tőlük kaphatunk információt a helységben működő pincékről és szervezett programokról.

Kulturális:

mozi: Villány (6)
színház: Pécs (32)
kiállítás: Villány (6), Siklós (7), Szoborpark (3)

Városok:

Villány (6), Siklós (7), Pécs (32), Harkány (12)

Kulturális programok:

- október eleje - Szüreti felvonulás.

Aktív programok:

- túrázás
- lovaglás
- sárkányrepülés
- siklóernyőzés