Révfülöp a Balaton tó északi partjának festői szépségű természeti környezetében, a 274 méter magas révátkelőből ered. A Fülöp-Boglári révátkelés a két part közötti relatív közelség (5,2 km) természetes előnyét kihasználva kötötte össze az eltérő gazdasági adottságokkal rendelkező tó mögötti területeket.

A kiterjedt szőlőművelésnek a XIX. század utolsó harmadában a filoxéravész, azaz szőlőgyökértetű pusztításai vetettek véget. A szőlőbirtokosok elszegényesedése a területek, présházak és pincék eladásával járt, s ekkortól indult meg Révfülöp újbóli fejlődése.

Lelkes balatoni lokálpatrióták, élükön Czigány Károllyal felkarolták a település fürdő- és üdülőhelyi fejlesztését. Kedvező természeti adottságainál és festői szépségénél fogva Révfülöp a század végére egyre keresettebb nyaraló- üdülőhellyé vált, ahol főleg tanárok, tudósok, gyárosok, katonatisztek, állami tisztviselők telepítettek ismét szőlőültetvényeket és építették fel villáikat, nyaralóikat.

1899-ben megalakult a Révfülöpi Fürdő- és Partszépítő Egyesület, amely nagyszabású strand-, partszegélyépítésekkel, parkosításokkal, fásításokkal stb. megteremtette Révfülöp mai arculatának alapjait.

Révfülöp központja a szigeti és császtai földnyelv között helyezkedik el. A hegyoldal nyaralókkal, faverandás polgári villákkal tarkított szőlő lankáin termelik gondos helyi gazdák - a Hamvas Béla által is méltán dicsért - Igazi barátság - és házasságbort.

Cholnoky Jenő jeles földrajztudós egykori véleménye szerint "a révfülöpi Fülöp-hegyről nyílik a világ egyik legszebb tája. Vannak magasabb hegyek, nagyobb vizek, de ahol a vulkáni kúpok csodás sokasága találkozik a széles víztükörrel, ilyen legfeljebb a Brazil partoknál, Rio de Janeiro partjainál van".

Révfülöp honlapja