Adatok:

Jeli arborétum – a rhododendronok kertje Gyönyörű májusi-júniusi program lehet, itthon, kishazánkban. A képek magukért beszélnek…kár, hogy Gábor illatot nem enged feltölteni! www.vasihegyhat.celodin.hu/jeliarboretum.htm2009.03.31 09:45 — MariKa

Útvonal vázlat:

Visegrád - Mátyás-kút - Boglárka-forrás - K, K+ elágazás - Khüllenberg-forrás - József-forrás - Hétvályús-forrás - Vörös-kő - Csaba-kút - Rekettyés-forrás - Vörös Meteor - forrás - LeányfaluAdatok:

Rajt: Visegrád, Salamon torony
Cél: Leányfalu, Strand
Táv: 26.5 km
Szintemelkedés: 1000 m
Szintidő: 8.5 óraLeírás:

A túranaptár megjelenésével rögtön a bőség zavarával kerültünk szembe: sok hétvégén kell döntenünk, hogy melyiket is válasszuk? Ez volt a problémám a tavasz első napjával is, azaz március 21-ével. Részemről csak kettő közül kellett választanom: „Téry 50", amely annak idején első 50 km-es túrám volt és lehetőleg mindig elmegyek rá; illetve érdekelne az első rendezésű „Forrás Túra a Visegrádi-hegységben". A megelőző túrákon már érdeklődtem társaimtól, hogy ki melyikre teszi a voksát? A „Gyermekvasút nyomában" túra során billent a mérleg nyelve a források irányába, köszönhetően a társaknak és a rendezésben részt vevőknek.
Erikával és Attilával megbeszéltek alapján a 635 -kor induló buszra szálltam fel Újpest-Városkapunál, ők pedig Leányfaluig autóval jöttek Békásmegyerről, így csatlakoztak hozzám. A buszon több túrázó között Gábor is utazott, aki a rajt után hozzánk csapódva négy főssé tette csapatunkat.
Visegrád-hajóállomásnál rajtoltattak minket. Nem irigyeltem a rendezőket, mivel az árnyékos, szeles időben kellemetlen lehetett üldögélni. Nekünk bezzeg a Görgey-lépcsőn a Salamon torony felé vezető emelkedőn hamarosan beindult fűtésünk! Nemsokára kis kitérővel elértük a gótikus felirattal ellátott első ellenőrző pontunkat, a Mátyás-forrást. Miután válaszoltunk a feltett kérdésre, visszatérve a kerékpárútra hamarosan elértük a Boglárka-forrást, ahol pontőröktől kaptuk az ellenőrző pecsétet. Alig folytattuk utunkat, máris megérkeztünk következő pontunkhoz a Dorottya-forráshoz, ahol kettős igazolással bizonyítottuk ottjártunkat: felírtuk a kért évszámot és pecsétet is kaptunk a pontőrtől. Két kilométeren belül három forrás - ez gyors volt! Ezután már többet kellett gyalogolni a következő pontig: 7 km-t. Addig viszont szép kilátásokban gyönyörködhettünk: alattunk a Dunakanyar, szemben a Börzsöny a Szent Mihály-heggyel és távolabb Nagy-Hideg-hegy hófödte csúcsával, majd a Nagy-Villám alatt a napsütötte Visegrádi várra szép panoráma. Társaim nem is tudtak ellenállni a látványnak: sokszor álltak meg egy-egy pillanatra, előkapva fényképezőgépüket.
Gáborral felelevenítettük az egy héttel korábbi „Dél-Börzsönyi kilátások" túrát: jól látható volt a Juliánus-kilátó - Kövesmező - Gubacsi hálás útvonal hullámzása Kismaros irányába.
Másfél kilométert haladtunk az Országos Kék jelzésen, amikor áttértünk a következő pontunkat megközelítő K+ jelzésre. Az eligazító tábla szerint 45 perc menetidő alatt érhető el a Khüllenberg-forrás. Sajnos elkotyogtam - mivel Éváéktól, az itteni pontőröktől tudtam - etetőpont következik: Erika már nagyon várta, hosszúnak találta az időt. A ponthoz közeledve erdészeti munka zaját hallottuk először, majd a benzin „illatot" végül gépek által átgyúrt turistautat. Ez utóbbi óvatos menésre figyelmeztetett minket a lejtőn. A későbbi visszajelzések alapján nem bántuk meg, hogy hallgattunk az itiner jótanácsára és az új nyomvonalon követtük a jelzést, ami hosszabb volt ugyan, de járhatóbb. Érdekes módon többen elvétették a balra leágazó KO forrás-jelzést, pedig jól volt látható. Így többen utánunk értek a pontra pedig korábban már elhagytak minket.
Alaposan meghazudtolta magát a Rendezőség ezen az etetőponton! A túra Kiírása szerint: "A kevés szolgáltatással az első teljesítménytúrák hagyományaihoz szeretnénk visszanyúlni." Ehhez képest Éva és Egon olyan terülj-terülj asztalt varázsoltak az erdőbe, hogy szánk is tátva maradt :) Szerencsére volt mivel teletömni, így hamarosan falatozni kezdtünk: párizsi szelet került az első kenyeremre, kenőmájas a másodikra, kísérőként lila- és fokhagyma. Engedve a kedves unszolásra - ne kelljen visszacipelni Dunabogdányba a maradékot! - megkóstoltam Éva eper- és őszibarack-lekvárját is, finom volt! A forrás megtekintése után még egy kevéske repeta is belefért. Milyen lehet egy nem kevés szolgáltatás...
Megköszönve a szíveslátást, elbúcsúztunk kedves túratárs-pontőreinktől, hogy még szintidőn belül érjünk célba, behozva a ponton eltöltött kellemes perceket. Visszatérve a K+ jelzésre, igen durva sártengerrel kellett megbirkóznunk helyenként bokáig süllyedve benne. 250 m dagonyázás után végre a Z jelzésen már kellemesebb útviszonyok fogadtak minket, ami ránk is fért, mivel hosszan gyalogoltunk rajta. A József-forrásnál újból kettős regisztrációval lett gazdagabb itinerünk: a válaszadás mellett Ervintől kaptunk bélyegzést is. A Sajgó-kapu kőhídját elhagyva nemsokára a Kalicsa-patak medrébe kellett óvatosan leereszkednünk, hogy patakátkelés után a meredek partfalon felkapaszkodva , hosszan emelkedjünk Vértes-mező felé. Rövid ideig a becsatlakozó P jelzéssel együtt haladva Lőrinc laposán találkoztunk a S jelzéssel, melyre balra rátérve rögtön nekiláttunk, hogy az eddig szerzett szintekből jócskán leadjunk. Szerpentinezve ereszkedtünk a SO jelzésig, amin jobbra indulva a Hétvályús-forrás ellenőrző ponton kaptunk újabb pecsétes igazolást. A jelzésen tovább folytatva utunkat, a túra utolsó - igen kemény - emelkedőjét másztuk meg. Egy kidőlt fa leküzdése során még sérülést is szereztem: belefejeltem egy vaskos ágba - hiába, ha az ember a lába alá néz...
Vörös-kő ellenőrző pontját azért sikerült elvérzés nélkül elérni, ahol Pétertől kaptunk igazoló pecsétet és kék szalagot: megkért, hogy ha szükséges tegyek jelzést a Csaba-kút felé, mert többen elvétették az irányt. Amíg az emlékműnél társaim fotóztak - itt is szép panoráma volt a Dunára és a Naszályra, alatta Váccal - egy kedves túratársnő elsősegélyben részesített, leragasztva sebemet. Ismét szerpentinezés következett a P+ jelzésig, amelyen Csaba-kúthoz mentünk, miután a kért pótjelzéseket kiakasztottam. Nem tudtunk választ adni a kérdésre: lévén, hogy a táblának csak hűlt helye volt. Viszont kárpótlásul az utolsó ponton ismét duplán erősítettük meg ottjártunk tényét: válaszoltunk a kérdésre és a pontőr kedves gyermeke nyomott pecsétet. A Rekettyés-forrás után már csak egy kis séta volt hátra Leányfaluig. Közben még kitértünk Vörös Meteor-forráshoz is, ha már „forrástúrán" vagyunk. Leányfalun Attila még egy háznál tartott megtermett vaddisznót is lencsevégre kapott.
Egy szép vonalvezetésű, jól rendezett túra végeztével bőven szintidőn belül sikerült átvennünk az egyéni díjazást. Várjuk a folytatást: ugyanis ez a "Magyarországi Forrás Túrák" több éves teljesítménytúra mozgalom indító túrája volt. Reménytkeltő kezdet, gratulálunk az ötlethez és a végrehajtás módjához!

Törék István (Döme)

Fotók:
Massár Erika (Maserka)
Massár Attila (Ati 928)2009.04.07 19:03 — NagyE

Az országos gyalogos Kék-túra Alföldi szakasza, kissé átalakítva országúti kerékpáros túrára. A túra hossza kb. 415 km.

1. Szekszárd
- Augusz-kastély (itt vendégeskedett Liszt Ferenc)
- Wosinszki Mór szobra
- Wosinszki Mór Múzeum
- Irodalom háza, Mészöly Miklós Múzeum
- Mézeskalácsos, gyertyaöntő és cukorka-készítő múzeum
- Magyarországi Német Színház
- Vármegyeháza (Pollack Mihály tervezte, klasszicista stílusban, ma megyei levéltár)
- Belvárosi Templom (1805-ben épült copf stílusú templom, nevezetessége, hogy Közép-Európa legnagyobb egyhajós temploma. Naponta háromszor harangjáték hallható.)
- Ribling Pince (borkostolás)
- Babits ház ( Ebben a házban született Babits Mihály 1883. november 26-án.)
- Bogár-tanya (Az 1800-as évek elején épült két népi műemlék épületben látogatható a Sárközt bemutató néprajzi magángyűjtemény.)
- Bárányfoki tanösvény
- Sötétvölgyi tanösvény
- Bencés apátság romjai (1061)
- Szentháromság szobor (XVIII. század)
- Szent János és Pál kápolna (XVIII. század)
- Remete kápolna (XVIII. század)
- Régi présházak
- Kilátó
- Nepp Dénes szíjgyártó

2. Bárányfok
- Kerékpárút a Gemenci erdőben
- Gemenci Erdei Vasút (lásd Pörböly)
- „Élet az ártéren" kiállítás
- Bárányfoki tanösvény

3.Pörböly
- Nagyrezéti vadmegfigyelőhely (Az embertől nem félő gímszarvasokat és vaddisznókat lehet itt megfigyelni, fotózni.)
- Gemenci Erdei Vasút (A kisvasúton 30 km hosszan utazhatunk Európa legnagyobb ártéri erdejében. Kiinduló állomása Pörbölyön, az Ökoturisztikai Központban található, másik végpontja a Szekszárdtól 6 km-re lévő Bárányfok.)
- Malomtelelő tavi kilátó
- Nyéki Holt-Dunai kilátó
- Bátai Holt-Dunai kilátó
- Lassi Halászati Múzeum
- Gemenci méhészti gyűjtemény
- Pörbölyi Erdészeti Múzeum
- Malomtelelői tanösvény
- Nyéki Holt-Duna tanösvény

4. Baja
- Sümegi és Fiai szőlőbirtok és pincészet
- Petőfi sziget
- Árpádkút
- Zsinagóga
- Szerb templom
- Városháza (neoreneszánsz)
- Rk. Templom, Ferences Templom
- Hüvely Matyi Szobra
- Türr István kilátó
- Nagy István képtár
- Éber emlékház
- Bunyevác tájház
- Deák Ferenc Zsilip múzeum
- Türr István múzeum
- Kálváriakápolna
- Szentháromság tér a Sugovica folyóval
- Szentháromság szoborcsoport
- Vojnits kúria
- Pencz József népi iparművész

5. Érsekcsanád
- Gemenci tájvédelmi körzet része
- Ref. templom
- Veránka sziget
- Dunavölgyi főcsatorna
- Szent János templom
- Rk. Templom
- Vadászkastély
- Szabadidőpark, fürdési lehetőséggel
- Ártéri táj gyönyörű, növényvilága különleges.

6. Sükösd

- Szent Anna-kápolna
- Rk. Templom

7. Ósükösd
- Vajas-torok tanösvény

8. Nemesnádudvar
- Történelmi pincesor
- Rk. Templom
- Háborús emlékmű
- Bormúzeum
- Falumúzeum

9. Érsekhalma
- Anna Borház
- Hétvölgyben bronzkori földvárak maradványai és löszfalba vájt középkori barlangrendszer található.
- Rk. templom

10. Hajós
- Hepp Borház
- Pincefalu (legalább 1.200 löszfalba épített pince)
- Hajósi tőzeggödör (horgásztó)
- Kalocsai Érseki kastély
- Római katolikus templom (Szent Imre herceg tiszteletére)
- Varga Mihály, családi borpincéje

11. Kéleshalom
- Rk. Templom
- Ősi buckás (arculatát egyedül az egykori kéleshalmi legelő őrizte meg, itt maradt meg az Illancs különleges növényzete is)

12. Jánoshalma
- Halastó
- Magyar Hősi Emlékmű
- Felső-Bácskai Műmalom (Közép-Európa legszebb malma. 1907-ben épült és még ma is kiváló minőségű lisztet őrölnek az eredeti berendezések. Az akkori Nagymalmot az első világháború utáni bérlők újra hasznosították vám- és kereskedelmi őrlésre. A második világháború előtt egy kétkádas nyilvános gőzfürdővel is kiegészítették.)
- Doktor-telepi szélmalom
- Öregmajori erdő
- Zsidó templom
- Ősborókás
- Hunyadi szobor
- Három Tavasz Ivókút
- Kápolna és kovácsoltvas- öntöttvas kereszt
- Rk. Templom
- Király Lovas-tanya
- Helytörténeti gyűjtemény

13. Kunfehértó
- Holdrutás erdő
- Kunfehértói halastó
- Tófürdő

14. Kiskunhalas
- Csillagászati obszervatórium
- Sáfrik-féle szélmalom
- Kiskunhalasi Termálfürdő
- Sós-tói horgásztó
- Sós-tói kilátó
- Thorma János Múzeum
- Diószegi Balázs kiállítása (festmény)
- Emitel Telegaléria (a kiállítás azokkal a távközlési berendezéseket mutatja be, amelyek erről a területről származnak)
- Csipkeház ( A halasi csipke az évszázad folyamán méltó versenytársa lett a brüsszeli csipkének, A Csipkemúzeum állandó kiállításán megtekinthető a halasi csipke múltja és jelene.
- Ref. templom
- Szent Péter és Pál templom

15. Kisszállás
- Őspark (benne 200 éves mogyorófa, mára kidőlt)
- Kastélyépület (ma iskola, diákotthon)
- Morgó csárda (itt kialakított néprajzi kiállítás)
- Ref. templom

16. Öttömös
- 1848-as kopjafa
- Baromjátrás puszta
- Magyar László emlékpark (A híres magyar Afrika-kutató, Magyar László emlékét őrzi a falu határában létrehozott kis park, és a róla elnevezett általános iskola.)
- Millenniumi emlékoszlop, négyeshatár
- Rk. Templom

17. Ruzsa
- 1956-os emlékmű
- Felszabadulási emlékmű
- Millenniumi központi park
- Kossuth emlékmű
- Szent István király szobor
- Védett erdő
- Rk. Templom
- Ruzsai víztározó, horgásztó
- Virágtanya
- Határában Árpádkori templomrom (az itt talált harangot Móra Ferenc Múzeum őrzi)
- Móra Ferenc Művelődési Ház és Könyvtár

18. Zákányszék
- 130 éves kocsányos tölgy
- II. világháborús emlékmű
- Napsugárdíszes házhomlokzatok
- Felszabadulás emlékmű
- Lourdes-i kőbarlang (1994-ben az egyházközség lourdes-i kőbarlangot épített a templom kertjében Vass Ferencné egymillió forintos felajánlásából. A Papp István által tervezett barlangot, valamint az általa vett Mária- és Bernadett-szobrot Gyulay Endre szeged-csanádi megyés püspök szentelte föl.)
- Irodalmi emlékhely
- Tulipán formájú csobogó
- Kálvária
- Rk. Templom
- Lengyel téri park
- "Madárkert" díszmadár és kisállat gyűjtemény
- Házi múzeum (a régi paraszti életet sajátosságait mutatja be)

19. Bordány
- II. világháborús emlékmű
- Rk. Templom
- Szent István szobor
- Autómatuzsálemek (Bordány, Rákóczi u. 60.)

20. Zsombó
- Rk. Templom
- Zsombói láp (A Nagyerdő természetvédelmi területén terül el, többek között a zsombékról nevezetes.)
- Zsombói Rózsa Sándor Csárda (A Nagyerdőhőz kötődő nevezetesség, mely már 1747-ből származó írásokban is fellelhető volt. Az egykori csárda vendége volt a híres alföldi betyár.)

21. Szatymaz
- Fehér-tó
- Tisza-völgyi bemutatóház és Sirály tanösvény
- Rk. Templom
- A falu középpontjától ÉNY-ra (Balástyát Forráskutat összekötő úton mintegy másfél km-re, az Enyingi Szélmalom található, szinte eredeti állapotban. Tovább haladva a nyárfás akácos porták közötti mélyfekvésű réteken a Dél-alföld egyik legsűrűbb szalakóta népességét és a fokozottan védett kuvikot, kisőrgébicset találhatjuk)
- Kilátó (A Szatymaz és Sándorfalva határában található Fehér-tavi madárrezervátum csak engedéllyel látogatható, de mindenki számára elérhető a természetvédelmi terület szélén álló kilátó, melyhez turistaút is vezet.)
- Szatymaz keleti részén öreg fákkal keretezett ligetet. (Itt találhatjuk az I. és II. világháborús emlékműveket, és a "Fájdalmas Anya"-t Gémes Katalin szobrászművész, a község szülöttének alkotását).

22. Kiskundorozsma
- Sziksósfürdői strand és kemping
- Sziksós-tói halastó
- Dorozsmai szélmalom
- Rk. Templom
- Dorozsmai Nagy Szék (1975-óta védett szikes rét területe 17 hektár - ritka növényfajai a sziki mézpázsit, a csenkesz, a bárányparéj, a sziki zsázsa, a tengerparti kígyófű, az erdélyi útifű, az alföldi aszat, a homoki kikerics és a tarka sáfrány.)




23. Szeged

- Szegedi füvészkert
- Szegedi vadaspark
- Egyetemi füvészkert
- Fekete ház, múzeum
- Ref. templom
- Zenélő óra
- Tisza part
- Klauzál tér
- Dóm tér
- Fogadalmi templom, Dóm
- Aradi vértanúk tere
- Zsinagóga
- Várkert, Stefánia (A különleges faritkaságok között pillanthatjuk meg a vármaradványt, a hajdani Mária Terézia kaput.)
- Dugonics tér
- Dugonocs András szobra
- Görögkeleti Szerb templom
- Ferences templom
- Minorita templom
- Szerb ortodox templom
- Széchenyi tér
- Szegedi Nemzeti Színház
- Városháza
- Víztorony
- Repülőtér
- Alsóvárosi templom
- Szegedi Csillagvizsgáló
- Ligetfürdő
- Újszegedi termálfürdő
- Anna gyógy-,termál és élményfürdő
- Kass galéria
- Varga Mátyás színháztörténeti kiállatása
- Fekete Ház - Móra Ferenc Múzeum
- Pick szalámi és Szegedi Paprika Múzeum
- Szeged-Csanádi egyházmegye kincstára és múzeuma (Szeged, Dóm tér 5.)
- Móra Ferenc Múzeum
- Sirály tanösvény
- Reök palota
- Gróf-palota
- Püspöki palota
- Somogy Károly Városi és Megyei Könyvtár
- Fehér-tó
- Alföldi golf klub
- Szentgyörgyi Albert emlékszoba
- Kövér Béla bábszínház
- Hősök kapuja
- Dömötör torony
- Római katolikus, ferences templom (Havas Boldogasszony)
- Virág cukrászda
- Árvízi emlékmű
- Napsugaras házak (A XVIII. századi parasztházak homlokzatának gyakori, jellegzetes díszítőeleme a napsugaras deszkaorom.)
- Sóhajok hídja
- Várkert
- Városháza
- Anatómiai intézet
- Anna-kút
- Attila-dombormű
- 1956-os forradalom emlékműve
- Áldást hozó és a romboló Tisza (szoborcsoport)
- Az ifjú lovas szobra
- Babits emléktábla
- Bagáry-ház
- Bálint Sándor szobor
- Bálint Sándor szülőháza
- Belvárosi híd
- Béró-ház
- Boldogasszony-kút
- Csillagbörtön
- Boszorkánysziget
- Csongrád megyei levéltár
- Csonka emléktábla
- Dani-ház
- Dankó Pista szobra
- Deák Ferenc szobra
- Deutsch palota
- Díszkút
- Erzsébet királyné szobra
- Gróf palota
- Felsővárosí híd
- Ev. Templom
- Grűn-Orbán-ház
- Hyghiea szobra
- II. Rákóczi Ferenc lovas szobra
- IV. Béla dombormű
- József Attila szobra
- Juhászbojtár szobor
- Juhász Gyula lakóháza
- Juhász Gyula szobor
- „Kálmány-ház"
- Kálvária
- Kárász-palota
- Kárász utca (Szeged korzója)
- Keméndy ház
- Kenyérszegő szobra
- Keszeg, a halászbárka
- Kőfeszület
- Kossuth Lajos sugárút
- Kossuth Lajos szobor
- Köszöntő szobrok
- Közművelődési palota, múzeum
- Lechner-obeliszk
- Mária szobor
- Mars-tér
- Mészáros ház
- Mikszáth Kálmán szobor
- Milkó palota
- Móra Ferenc lakása
- Móra Ferenc szobra
- Móraváros
- MTA biológiai központ
- Nagy Imre szobor
- Népliget
- Nepomoki Szent János szobor
- Radnóti lakóháza
- Ref. palota, Kálvin tér
- Scheinberg-ház
- Római katolikus templom (Alexandriai Szent Katalin)
- Római katolikus templom (Keresztelő Szent János)
- Római katolikus templom (Szent Erzsébet)
- Római katolikus templom (Szent Kereszt)
- Római katolikus templom (Szent Rókus)
- Sejtosztódás (szobor)
- Sellő-szobor
- Sportcsarnok
- Széchenyi István szobra
- Szent Ferenc-szobor
- Szent Gellért fülkeszobra
- Szent György szobor
- Szentháromság szobor
- Szentháromság utca
- Szent István és Gizella királyné szobra
- Szent István tér
- Szent Rozália-kápolna (Palermói Szent Rozália)
- Szőregi csata emlékoszlopa
- Tímár-ház
- Tisza Lajos szobra
- Tisza szálló
- Tömörkény István gimnázium
- Tömörkény István mellszobra
- Tömörkény István-szobor
- Újszeged
- Újszegedi temető
- Zsótér-ház
- Új-Zsótér ház
- Vajda ház (Szép, öntöttvas erkélyrács és karos gázlámpák díszítik.)
- Várnay-ház
- Városi bérház
- Vásárhelyi Pál szobra
- Volt piarista gimnázium, egyetem
- Volt reáltanoda, egyetem

24. Sándorfalva

- Rk. Templom
- Tanösvény
- Budai Sándor citerazenekar
- Magyarok világparkja
- Nepomuki Szent János-szobor
- Világháborús emléktábla (Templom oldalán)
- Szent István-szobor
- Petőfi Sándor mellszobra
- Arany János mellszobra009.08.17 08:49 — NagyE - (Forrás: KTTE honlapja)

Útvonal vázlat:

Mandulás - Tv-torony - Kis-Tubes - Tubes - Lapis - Spartacus-kh. - Vörös-hegy - Remete-rét - MandulásAdatok:

táv: 15 km.
indulás: 2000. április 15., 10:45 h., kempingel szembeni parkoló
menetidő: 6.45 hLeírás:

- A kempinggel szembeni parkolóból a Z háromszögön fel a TV-torony parkolójához
- Balra fordulva a S, Kis-Tubes itt egy kis pihenő a beton kilátóról: gyönyörű a kilátás a városra.
- Tovább a S, Tubesen a félkész János-kilátóról látható az egész Mecsek (Jakab-hegytől egészen a Zengőig) és északra elnézve ott hever az egész Dél-Dunántúl a lábunk előtt
- a S-n legyalogoltunk a Lapishoz, majd balra le a Z háromszögön a Sós-hegyi kilátóhoz
- Kis nézelődés után vissza. A Z háromszög a S négyszögre rátérve egyenesen halad egy szép, és jól járható úton
- Megérkezünk a nagyon szép kis tisztáson álló, a Büdös-kút mellett fekvő Spartacus kulcsosházhoz
- Pihenő, szalonnasütés. Nagyon szép az idő és a környezet, finom a források vize 13.15 - 15.08 h pihenő
- K+ folytatjuk a műútig. Egy kilométerrel a háztól balra, a patak mellett óriási víznyelőket lehet látni
- A műúton keresztbe átvágva kevésbé jó és jelöletlen erdészeti utakon haladun a térképet használva rátérünk a Z+-ra, amelyik egyszer csak elveszik
- Rátalálva a Z háromszögre felballagunk a Vörös-hegyre (útközben próbafurás nyomok vannak, szép hengereket lehet találni)
- A hegyről a K túra útvonalat követve lesétálunk a Remete-rétre
- Itt egy kis pihenőt tartva elindulunk
- A P vissza a Mandulás-hoz az erdei tornapálya mellett. Nagyon szép, egyenletesen haladó, sétányszerű kellemes út, amelyik kb. egy szinten halad
- Megérkezés kb. 17.30 h09.02.03 10:21 — KuruczG

A többé-kevésbé sikerült erdélyi kirándulás egyik fénypontjának bizonyult a tordai sóbánya megtekintése. Torda városa önmagában - minden történelmi jelentősége ellenére - sem nyűgözött le minket. Az egykor oly fontos, országgyűléseknek helyet adó város mára csak egy nagyon forgalmas, szürke főutcával büszkélkedhet, ahol a szép épületek sem tudnak kitörni a mindent belepő jellegtelenségből.
A sóbánya azonban izgalmas, szokatlan látnivalót jelentett. A bányamúzeum 1992 óta várja a látogatókat, akik (tapasztalataink alapján) szép számmal élnek is a lehetőséggel. Mindenkinek ajánlom, hogy készüljön meleg ruhával, mert 10-12 foknál nem lehet többre számítani odalent 70-80 %-os páratartalom mellett. A hosszú bevezető folyosó bármelyik X-aktás epizód méltó díszlete lehetett volna, kiegészítve a mélyből feltörő furcsa, félelmetes hangokkal. Elsősorban az óvodás gyermekemet ihlette meg a hely, aki szerint ezt csakis a manók vájhatták ki, s másfél órán keresztül sem adta fel, hogy láthat legalább egyet eme teremtményekből.
Minket felnőtteket elsősorban a hatalmas méretű tárnák és a sóformák nyűgöztek le. Másfél éves gyermekkel (ő a másik apróság) a karunkon nekünk is komoly izgalmat jelentett levergődni a csúszós lépcsőkön.:)
Ha valaki hosszabb távon nyaral a környéken sóterápiás céllal érdemes többször lemenni a bányába. Elsősorban felsőlégúti megbetegedések esetén ajánlják ezt a módszert az orvosok.
A belépő 8 lej volt a felnőtteknek fejenként. Magyarul értő tolmács is dolgozik a pénztárnál.

A bánya története lenyűgöző, éppen ezért hiányoltam egy kicsit a tájékoztató táblákat (lehetőleg többnyelvűeket.)

A bányászat alakulásáról, illetve Torda város látnivalóiról és történelméről a város honlapjáról szerezhetünk további információkat.2009.02.18 10:50 — NagyE

Útvonal vázlat:Adatok:Leírás:

A Balaton-felvidéki Nemzeti Park sok gyöngyszeme közül az egyik legértékesebb a Káli-medence. Az országban kevés helyen él ilyen átélhető és megérezhető harmóniában a táj és az ember. Ez a vidék télen pihen, tavasszal ébred, nyáron zsong, de igazán ősszel él. Az érő szőlő üzenete: közeledik a szüret. Ilyenkor az őszi virágok hervadt szagától teli ködlő levegőbe egyre erősödve kúszik be valami szolidan fűszeres illat, az érő szőlő üzenete: közeledik a szüret. A Nap lankadó sugarai rőt ó-aranyba vonják be a hegyoldalakat, ahol izgatottan sürögnek az emberhangyák. Fanyar, felszálló füsfellegek jelzik, ünnep közeleg, szüret lesz. Ezt a készülődést lehet megfigyelni a medence északi peremén trónoló Fekete-hegyről. A nagyra nőtt tölgyek már körülzárták az Eötvös kilátót.

A csodálatos panorámás tájat a medence északi részén fekvő Fekete-hegyről is remekül meg lehet figyelni. A nagyra nőtt tölgyfák már körülzárták az Eötvös kilátót.

Káli-medence eredete: vulkanikus utóműködés során ezen a területen hévizes források törtek fel a föld mélyéből, s ez kemény kőhalmazzá cementálta, ragasztotta össze az itteni fehér homokot. Az előttünk elterülő gyönyörű Káli-medencét ez időben szinte beterítette a Kőtenger sziklasokasága. Azóta a sziklák nagy részét kibányászták és csak néhány szép sziklaképződmény maradt meg mutatóban, védetté is lett nyilvánítva.

A kies Káli-medence a nevét a honfoglaló magyarok bírájáról, Kál horkáról kapta. Ez a vidék volt a Kál nemzetség szálláshelye, nevük a mai napig megőrződött a környékbeli települések nevében.

Szentbékkálla, Köveskál, Salföld, Kővágóörs mellett a hajdan nagyobb kiterjedésű, de az évszázadok folyamán malomkőfaragásra felhasogatott kőtengerek maradványai Európa-szerte híres geológiai értékek. A legszebb közülük a szentbékkállai kőhát zömmel eredeti állapotban megmaradt sziklasorozata.

A pannon beltenger egykori turzásait, kvarchomok rétegeit kovás kötőanyag cementezte össze. A rendkívül kemény kavarchomokkő-tömbök ellenállnak a felszíni pusztításnak. Mint valami megkövesedett nyáj, úgy sorakoznak a tömbök Kővágóörs és Szentbékkálla közelében. Ebből jöttek létre a különböző alakzatok, sziklák, innen e kővidék megkapó változatossága. A Kőtengert nemcsak az időjárás alakította, hanem a sziklák egy részét bányászták is.

A fű és a tarka virágok közül fel-felbukkanó kvarchomokkő sziklák nemcsak a mezőn, az udvarokon is feledhetetlen látványt nyújtanak. A sziklák kis mélyedéseiben növények virulnak.

A jellegzetes balaton-felvidéki táj "mintaterületét" nyilvánították védetté azzal, hogy a Káli-medencében 1984-ben 9111 hektáron tájvédelmi körzetet sikerült - talán az utolsó pillanatban - létrehozni.

A medence természeti kincsei közül kiemelkedőek a geológiai értékek. A rendkívül változatos kőzettani felépítés (délen permi vörös homokkő hegysor, északon hatalmas bazalthegyek, nyugaton mészmentes homokkő konglomerátumok, keleten és a medence közepén a mészkövek és dolomitok változatos formái) egyedülállóan sajátos térszínformákat hozott létre. A bazalthegyek nagy kiterjedésű platóval nyúlnak a terület északi határáig, az Eger-patak völgyéig.

A medence síkjából több helyen is bazaltkúpok emelkednek ki (Hegyestű, Kis-Hegyestű, Lapos-Hegyestű, Kereki-domb). A medence közepén dolomit és mészkőhátak lápréteket szabdalnak fel és veszik körül a 15 ha-os Kornyi-tavat. Szentbékkálla, Kővágóörs és Salföld mellett a hajdan nagyobb kiterjedésű, de az évszázadok folyamán malomkőfaragásra felhasogatott kőtengerek maradványai Európa-szerte híres geológiai értékek.

Lehetséges túraútvonal: A látóhatár déli szegélyéről már megcsillannak a Balaton hullámai is.

Ábrahámhegytől északra haladva, a Balaton-felvidék peremére érve jobbra hatalmas homokbánya sebhelye éktelenkedik. A látvány mégis megkapó: a mélyben a vidék sápadt, szél formálta kis sivatagja mellett, kápráztatóan csillogó iszaptenger és kristályvizű bányató hívogat. Szelíd domboldala tetejéről beláthatjuk az egész Káli-medencét. Balra kanyarodva található egy kis település, Salföld, melynek határában található a borókással tarkított Kőtenger, ami nem más, mint a Pannon-tenger aljzatának maradványa. A kövek megőrizték az egykori élőlények (csigák, kagylók) elmeszesedett maradványait, ezek ma is jól láthatóak. A falu olyan, mint a mesében, tiszta, takaros házak, nyaralók mindenütt. És mindegyik porta ízléses, stílusos. E településen található a nemzeti park, háziállatokat bemutató major. Kissé eldugva a falu melletti erdőben található a román-gótikus pálos kolostor romjai. Csodálatos látvány a pusztulásában is tiszteletet parancsoló épületegyüttes, a korlátlannak tűnő kövek és az öreg vaskos fák.

Salföldről Kékkút felé haladva kitérőt tehetünk a Kütyü-domb érdekes szikláihoz. A faluba érkezve elsők között a több száz éves, meseszerű műemlék tájház tűnik fel, de a település többi épülete is figyelemreméltó. A templomhoz érve régi löszúton feljuthatunk a szőlőhegyi pincékhez, ahol szemet gyönyörködtető kilátás tárul elénk. A falu határában található a bizánci Theodóra császárnő kedvenc italát adó, őróla elnevezett savanyúvízforrás. A palackozóüzem Burnót-patak felőli kerítésének tövében található a kiépített forrás, kitűnő friss, enyhén szénsavas vizével. A forrástól száz méterre Kékkút felé található egy fehér kőkereszt, e mellett rákanyarodhatunk a Rozskúti dűlőútra, mely Mindszentkállára vezet. Neve a honfoglalás körül itt letelepedett Kál nemzetség emlékét őrzi, hasonlóan a medence még létező, vagy már elpusztult, csak romjaiban létező településeihez (Szentbékkálla, Köveskál, vagy Kerekikál, Sóstókál). Mindszentkálla határában kitérőt tehetünk a kerekikáli templomromhoz, amely felett honfoglalás kori földvár sáncai láthatók. A mindszentkállai templomhoz közel, a Kopasz-hegy keleti lábánál láthatjuk a törökök által felperzselt Kisfalud templomának romjait.
A közelben fekvő Szentbékkála hasonlóan hangulatos település, itt is csodálatos a kőtenger. Bizarr, meghökkentő formájú óriási sziklaszirtek, sziklapadok között ingókövek, szél és víz marta kőhátak, a repedésekben megkapaszkodott cserjék, göcsörtös fácskák és az ágak fölül előbukkanó templomtornyok, háztetők régmúlt idők meghitt idilljét idézik. Minden falunak van valami kis sajátossága, látványossága, melyet érdemes meglátogatni, mint például a középkori Velétei püspöki palota romjai. A szép műemléktemplom mellett elhaladva, átvágva a falu lejtős kis utcáin már a Fekete-hegyre kapaszkodunk. A hegy lábánál a töttöskáli templomrom tűnik elénk, feljebb érve a kis krátertavak közelében emelkedő Eötvös-kilátó nyújt ragyogó lehetőséget, hogy visszatekintsünk eddigi utunkra, sőt beláthatjuk a még előttünk állót is, leereszkedhetünk a Burnót-patak völgyében megbújó Árpád-kori településre, Balatonhenyére. A falu északi határában a Burnót patak völgyéből egy érdekes, karszt-fennsíkra jutunk, majd Monoszlót érintve felmehetünk a 337 méter magas Hegyestűre is. A hegy északi felét az egykori kőbánya lefejtette, a visszamaradt, közel 50 m magas bányafal azonban felfedi számunkra az 5-6 millió évvel ezelőtt működött bazaltvulkán belsejét. A megdermedt láva sokszögletű, függőleges oszlopok ezreibe vált el, a látvány európai viszonylatban is ritkaságnak számít. A bányából leereszkedve érjük el a hajdani Káli-falvak emlékét őrző Sóstókáli templomromot. Innen, a Kis-hegyestû tövében elhaladva, a kőtenger szélén juthatunk el Kővágóörsre. Az itteni kis kőtenger természetes madáritatóival ismét szép látványt nyújt, szintúgy, mint a medence közepén (Kővágóörs és Köveskál között) található Kornyi-tó. Kővágóörsről erdőszélen (is) vezető úton közelítjük meg Révfülöpöt és az ecséri romtemplomot.

Balatonhenye

A Káli-medence észak-keleti mellékmedencéjében, a Dobogó-patak völgyében fekvő csendes, nyugodt hangulatú ősi település Balatonhenye. Oklevél már 1181-ben említi. A XVIII. században már hatszáz lelkes kisnemesi falu, kiterjedt szőlőműveléssel és gyümölcstermesztéssel. A falutól északra, a Magyaltető dombhát nyugati tövében található Szent Margit tiszteletére szentelt pálos kolostor romja. A Fekete-hegy szélén a közel 370 m magas Törökhalála sziklasort (Törökugratót) találjuk. Egykori mondák szerint a falu felfegyverzett lakossága itt csalta tőrbe a török katonákat, akik a meredélyről lezuhantak. Érdekes látnivaló a falu neogótikus stílusú református temploma, amely a középkori Alsóhenye templomára épült 1911-12-ben.

Kékkút

Az ásványvizéről hazánkban és külföldön is híres a Káli-medence legkisebb lélekszámú települése, Kékkút. Az eredeti, kővel kirakott forrásra utaló Kőkút elnevezést 1338-ban említi először oklevél. Akkoriban a mai Kékkút és a szomszédos Salföld még közös birtoktestet alkotott, önálló településsé csak a XV. század végétől váltak. A rómaiak által is használt kékkúti forrás enyhén szénsavas ásványvize lényegében a XVIII. századtól lett széles körben ismert. Napjainkban a modern palackozó üzem falu felőli kerítésénél vízkifolyó található, ahol megkóstolható az üdítő természetes ásványvíz. Kékkút érdekes látnivalójaként említhetjük a tájegység legrégebbi, 1799-ben épült zsúp héjazatú, füstöskonyhás, nyitott oldaltornácos, háromosztatú lakóházát, az Egyed-házat. A tornác utcai végében a szokásosnál keskenyebb előkamra, a konyha mögött a tornácról nyíló istálló és az azzal azonos hosszúságú kamra található. A Kékkút közepén lévő barokk stílusú római katolikus templomban a falu későközépkori templomának maradványait is felfedezhetjük. A csendes és nyugalmat sugárzó település érdekes természeti kincse a délnyugatra fekvő Kütyüi-dombon növő csarab (calluna vulgaris), amely igen ritkán található örökzöld félcserje hazánkban.

Szentbékkálla

Szentbékkálla a Káli-medence északnyugati peremén - a Kőhegy, Kishegy és Öreghegy lábánál fekvő, 256 lakosú kisközség, mely már a római korban is lakott település volt. A többi Kál faluval együtt a honfoglaló Kál horka szállásbirtoka volt, majd királyi birtok 1341-ig, majd később a veszprémi Püspökségé. Parochiális egyháza már 1334-ben fennállt. A püspöknek kőpalotája volt itt 1559-ben.

A Káli-medence északnyugati peremén fekvő települést először 1273-ban említi okleveles forrás Szentbenedekkálla néven. A középkorban Szentbenedekkál, vagy Szentbenedekfalva néven fordult elő. A hagyományok szerint a bencés rend birtoka volt, s neve is ezt mutatná: Szent Benedek kállója (malma). A helységben a Benedek szót később "bék"-kel rövidítették, így lett Szentbékkálla.
Népes helységként szerepel a középkorban. A rovásadó összeírók 1534-ben 26 adófizetot jegyeztek fel. A török 1548-ban égette fel először, majd 1557-ben, 1572 után újra elpusztította. A lassan újra benépesülő helység később is kisebb-nagyobb harcok színhelye volt. Lakott maradt mégis a török hódoltság idején: 1696-ban 224 jobbágy- és zsellércsalád lakta 141 hold szántóval és 15 hold szőlővel. Nagybirtokosa a devecseri Choron, majd az Esterházy család volt.

A XVIII. században épült a község és hosszú ideig a Káli medence katolikus falvainak hatalmas barokk stílusú római katolikus plébániatemploma valamint közelében a szőlőhegyek uradalmi dézsmájának elhelyezésére szolgáló hatalmas méretű, boltozott pincéjű épület, amelyben ma a Pegazus Fogadó található. A faluban szépen faragott kőkereszteket és műemlék jellegű lakóházakat látunk, köztük a Balaton-felvidék egyik legszebb oromfal díszű klasszicista stílusú épületét, az 1825-ben épült Istvándy-házat. A falutól északkeletre találjuk az 1296-ban elpusztult Tüttöskál falu templomromját. Tőle északra látható a kb. 7x7 méter alapterületű, lakótoronyra emlékeztető velétei palotarom, amely valószínűleg a veszprémi püspök 1559-ben említett palotájának maradványa. A helyi mondák III. Endre király feleségének vadászkastélyaként is említik. A község és a Káli-medence világhírű geológiai nevezetessége a határában látható Kőtenger, a hajdani Pannon-tenger megkövesedett homokturzásait őrző bizarr sziklamaradványok látványos darabjai. A Fekete-hegy csúcsán magasodó Eötvös-kilátóból lélegzetelállító panoráma nyílik a Káli-medencére.

Itt található:

- a Töttös-Kál templomrom,
- a Velétei püspöki palota romja
- a gróf Esterházy Károly egri püspök által építtetett szép műemlék templom.
- A Pegazus vendéglő épülete alatt 58 méter hosszú pince húzódik, mely dézsmaszedő pince volt hajdanán.
- A Fekete-hegy krátertavai közelében kilátótorony áll, ahonnan szép kilátás nyílik az egész Káli-medencére és a Balatonra.
- Az itt található kőtenger maradt meg viszonylag a legérintetlenebb állapotban.

A kőtengerben: Csodálatosan bizarr formájú sziklái a hajdani Pannon-tenger kavics és homok turzásainak megkövesedett maradványai, melyeket aztán a földtörténeti korok erős szélviharai a ma látható formákra "preparálták" ki. Mintegy 400 m hosszan fekszenek a kis dombhát oldalában a sziklák, részben növényzettel is fedve. Némelyik tetején kis tócsa is látható. Érdekes növénycsoportok telepedtek meg rajtuk, sok a kutyabengecserje is a sziklarepedésekben és a kőtálakban. Mohák, zuzmók zöld foltjai, hölgymálok sárga virágai, a hegyi hagyma lilás csoportjai tarkítják a szürke sziklatömböket. A sziklák közötti száraz gyep kora tavasszal a sok fekete kökörcsintől ékes.

A turisztikai irodalom kőtengernek is nevezi ezeket a nagy sziklatömbökből álló kőhátakat. A Káli-medence szélein, Salföldtől Kővágóörsig s onnan a Kis-Hegyes-tűig húzódik egy vonulata, de a legszebb és legépebben megmaradt kőhát Szentbékkálla mellett található. A pannon-kor tengerének megszilárdult homokturzásai ezek, melyeket a szél a későbbi korok folyamán (főleg a pliocén kor sivatagi szele) bizarr formákra kipreparált. Kiváló malomkövet „vágtak" belőle, így pusztult el nagy részük Kisörspuszta és Kővágóörs mellett. Kővágóörs szinte ráépült e kőhátra, nevét is innen vette. Egy múlt század végi leírás ezt így örökíti meg: "az egész községen fordított tekenyő alakban vonul egy hajlított domb, messziről mintha fehér marhacsorda heverészne oldalán, úgy megrakva nagynál nagyobb kövekkel." Néhány ház teljesen ráépült egy-egy ilyen sziklára úgy, hogy a kő esetleg kilóg a ház fala alól, de ugyanakkor a konyhában is előbukkan egy-egy sarka.

Szentimre-puszta

Szentbékkállához tartozó terület. Az évszázadok malomkőbányászata darabolta fel a felett lévő kőhát hatalmas szikláit is. Egy működő bányától északkeletre Szentbékkálla irányában még szinte érintetlenül áll az a kőhátrész, amely a Káli-medence legjelentősebb geológiai értéke. Kisebb ház nagyságú kövek hevernek itt szanaszét. Közülük az egyik sziklacsoport különösen érdekes: egy hatalmas kőtábla enyhe billenéssel megmozdul, ha a végére állnak.

Kővágóörs

A Káli-medence déli kapuja Kővágóörs, amelynek legkorábbi említése 1263-ból ismert. Mai nevét 1548-tól használják, és a helység malomkő vágó iparára, bányászatára utal. A falu keleti határában még ma is látható sziklatömbök az egykori Pannon-tenger megkövesedett homokturzásait őrző kőtengerek bizarr maradványai, ma már a Káli-medence világhírű geológiai látnivalói. Az evangélikus templom barokk stílusú épülete a falu ősi, XIII. századi templomára épült, míg 1795 táján, az ellenreformáció során a katolikus hitre visszatértek közvetlenül elé építették templomukat. A templomdomb aljában lévő klasszicista stílusú épületben működött 1841 és 1872 között a helyi evangélikus algimnázium. A ma is látható számos népi műemlék lakóház közül kiemelkedik az 1821-ben épült barokkos homlokzatú, szabadkéményes kisnemesi Kernács-kúria. Kővágóörs a fülöpi révnek köszönhetően a somogyi gabona fő elosztó piacává, majd mezővárossá vált a XIX. század első felében, de a századvégi szőlőgyökértetű (filoxéra) pusztításai megállították gazdasági fejlődését. A falutól kb. 1 km-re, északra találjuk a Kornyi-tavat, amelynek környékén érdekes vízimadár világ figyelhető meg. A Kővágóörshöz tartozó tóparti Pálkövén Bajcsy-Zsilinszky Endre (1886-1944) egykori háza található. A standfürdő felett bukkan a felszínre a pálkövei Rákóczi szénsavas forrás hűs vize. A Révfülöptől 3 km-re északra fekvő község kedvelt kirándulási célpont. A község keleti szélén kezdődik földtani nevezetessége, az ún. Kőtenger.

E község határában, Szentimre-puszta mellett tűnnek fel a legszebb sziklaképződmények. Némelyik ház nagyságú és fantasztikus formákat mutat. A terület védett, így ezt a kőtengerrészt már nem fenyegeti a széthordás veszélye.

Köveskál

A Káli-medence földrajzi középpontjában és településhálózatának szívében fekvő ősi Kál falu már a XII. század végétől lakott település. Mai nevén először 1291-ben említi oklevél. A török idők pusztításai után az 1750-es évektől népesült be újra. Az itt lakók kiváló bort termeltek a környéken. 1823-ban mezővárosi címet nyert a település, később főszolgabírói és járásbírói székhely lett. Főutcáján ma is több jellegzetes kisnemesi kúria áll, köztük a Kelemen-ház, melynek pincéje a mezőváros börtöne is volt. A Káli-medence legrégebbi 1776-ban állított szív alakú sírköve a köveskáli felső temetőben látható. A falu látnivalói közül a kora középkori templom helyén a XVIII. században, későbarokk stílusban épített, kőfallal kerített római katolikus templomot említhetjük. Köveskál református temploma 1769-ben készült el. Közelében fakad a Város-kút forrás, amelynek átfolyó vize fölé mosóházat építettek. A mai falutól délkeletre látható a sóstókáli templomrom. Innen 400 méterre, északra a "Pusztapalota" 20 méteres T alaprajzú épületének romjai láthatók. Elképzelhető, hogy ez a veszprémi püspökök középkorban említett Kál-völgyi palotájának maradványa. Köveskáltól délnyugatra, kb. egy kilométer távolságban lévő dolomitdombon találjuk a sásdi pusztatemplomot, a középkori Sásdi, illetve Sásdikál falu templom-romját is

Mindszentkálla

A Káli-medence északnyugati peremén, a meredek Kopasz-hegy keleti lábánál fekszik az ősi faluból és a XIX. század végén hozzácsatolt Kisfalud településből álló Mindszentkálla. Először 1277-ben említi oklevél az ősi települést. Északi domblejtőjén, a Garanya-hegyen ma is megtekinthetők az egykori falu gótikus stílusú középkori templomának maradványai. Határában, a Püspök-dombon termett és terem ma is a veszprémi érsekség misebora, és itt található az érsekség szőlészete és pincészete is. Látnivalói között említhetjük a főutca mentén látható szépen faragott kőkereszteket, a műemlék jellegű népi lakóházakat és az 1829-ben, klasszicista stílusban épített római katolikus templomot. A falutól délkeletre a környezetből kb. 30-35 méter magasan kiemelkedő Kereki-domb tetején a Káli földvár nyomai láthatók, melyet kb. háromezer éve építhettek. A hagyomány szerint ez volt a Kál-völgy névadójának, a honfoglalás korabeli Kál horkának és utódának, Bulcsú vezérnek a vára. A domb északkeleti lábánál a középkori Kerekikál falu Káli földvár nyomai láthatók. Érdekes látnivalói a Kopasz-hegy hólyagos bazaltja, a Köves-hegy meredek bazaltsziklákkal tarkított vulkáni kúpja, a Szentimre-puszta feletti Kőhegy kőtenger maradványai.

Monoszló

A Káli-medence keleti határán, a szép fekvésű, hegyektől kerített völgyben fekvő Monoszló első okleveles említése 1252-ből származik. Ekkor már állt Szent Mihály tiszteletére szentelt temploma, amelynek gazdagon díszített, bélletes késő román kori stílusú kapuzatát az 1970-es években állították helyre. A ma református templomként funkcionáló épületet többször átépítették, falán márványtábla jelzi, hogy itt temették el a XIII. század végén monoszlói Ladomér esztergomi érseket. Monoszló határában, a csodálatos káli-medencei panorámát nyújtó 337 méter magas Hegyestű bazaltbányájának területén ma a Balaton-felvidéki Nemzeti Park szabadtéri kőzetbemutató helye és geológiai kiállítása látható. Feltételezések szerint a csúcson egykor fallal körülvett Árpád-kori erődítés, földvár helyezkedett el.

Salföld

A Káli-medence délnyugati szegletében, a Balatonba ömlő Burnót-patak völgyének torkában a térség egyik legkisebb települését, Salföldet találjuk. A XIII-XIV. században építette fel a magyar alapítású pálos szerzetesrend Mária Magdolna tiszteletére szentelt kolostorát a mai falutól délnyugatra, az erdős Klastrom-völgyben. Az 1307-ben kelt oklevélben említett kolostor 1475-ben búcsúengedélyt is kapott. A régészetileg feltárt templomrom magas alapfalai, ablakbélletei, hajójának gótikus diadalíve, valamint a hozzáépített kolostor kerengővel övezett belső udvarának és celláinak maradványai a hazai kolostorépítészet elragadó emlékei. 1531-ben már önálló településként, 1628-ban pedig a mai nevén említi oklevél. E kor építészeti nyomait fedezhetjük fel a falu északi végében lévő római katolikus templom szentélyében. A templomot 1769-ben késő barokk stílusban átépítették, később bővítették. Közelében a Balaton-felvidéki Nemzeti Park őshonos magyar állatfajtákat is bemutató Természetvédelmi Majorja található. Itt alkalom nyílik lovaglásra, lovasbemutatóra, különféle kiállítások és programok megtekintésére is. A község szélén természeti érdekességként a hajdani Pannon-tenger megkövesedett homokturzásait őrző kőtenger bizarr sziklamaradványai láthatóak.2009.03.06 20:16 — Hege

Útvonal vázlat:

Éger-völgy - Éger-tető - Panoráma-út - Babás-szerkövek - Zsongorkő - Jakab-hegy - Farkas-forrás - Éger-völgyAdatok:

táv: 14.00 km.
indulás: 2000. január 30., 10:15 h. Éger-völgyi parkoló
menetidő: 5.55 h.Leírás:

- Zöldön a esőbeállóig
- Erdei úton az Ifjusági tábor alá, ott csatlakozni (rosszul jelölt szakaszok, sok fakivágás nem túl jó utak, nehéz tájékozódási lehetőség )
- P háromszög a panoráma úton körbe egészen a Babás-szerkövekig. (Nehezen megtalálható, nem túl jól jelölt útszakasz. Ritkán vannak a jelek, az elején elhanyagolt, kevésbé járt. pedig gyönyöru út, főleg a vége felé izgalmas és szép)
- Vissza a P háromszögön kb. 300 métert majd a
K háromszögön felfelé a tetöre. Ez az út járhatatlan, ezért 150 m után kimentünk a gerincre (megtalálni könnyű, de 100-150 m után bokrok vannak rajta és egy-két fa keresztbe)
- A gerincen fel 100 m, majd visszintessen 100 m. (A gerinc jól járható, szép, csak aki nincs az ilyenhez szokva annak nehéz. Alulról könnyen lehet tájékozodni a sziklák között)
- A Zsongor-kőre felvezető 100 m sziklás rész, kemény, csúszós, köves.
- Pihenő után Zsongor-kőről K Jakab-hegyi menedékház (jól jelölt sűrűn járt szakasz)
- 14.10 - 16.00 pihenő szalonna sütés
- 16.00 K lefelé fordulótól
- Erdei úton való átvágás Farkas-forrásig
- P négyszög lefelé az Éger-völgybe majd
- K+ vissza a tóhoz majd a cél a parkoló2009.02.03 09:47 — KuruczG

Útvonal vázlat:

1. nap - turistaösvény (100%)
Schneeberg túra
szállás: Payerbach - autó

2. nap - turistaösvény (100%)
Weichtalhütte -
szállás: Payerbach - Tirolhof

Adatok:

táv: 24 km
menetidő: ~ 3 napLeírás:

Hónapok óta kiterítve fekszik a Rax-Schneeberg térkép szobám közepén. Szabad perceimben az interneten böngészem az oldalakat, nézegetem a fotókat. Esténként becsukom szemem, és ott is vagyok, látom magam előtt a már ismert tájat.

Aztán ...egyszercsak...megyüüüüünk... csütörtökön délután indulhatunk, derül ki kedden este. Szerdán még felhívom Ákost, aki túravezető, úgy ismeri a Raxot, mint a tenyerét; telefonon, térkép nélkül elmondja, milyen útvonalat válasszunk, egy-egy szakasz bejárása mennyi időt vesz igénybe, hol szálljunk meg, mindenféle okos tanáccsal ellát. Jaj, nagyon várom! Este csomagolás, sütés, bevásárlás. Csütörtökön még munka, de aztán 16 óra 37 perc, és útjára indul a gyönyör. Útközben megbeszéljük, hogy ha későn érünk ki, akkor az autóban alszunk, ami szinte biztos, mert hat óra az út; eldöntjük, hogy első nap Schneeberg, második nap Rax, fenn alszunk egy menedékházban, aztán harmadik nap letúrázunk, így időben hazaindulhatunk vasárnap este.

Este negyed nyolc van, megállunk vacsorázni, ami annyit tesz, hogy előkapjuk jól bejáratott vödröcskéinket, egy-egy vödör megteszi széknek, a harmadik pedig az asztal, és persze benne a sok-sok finomság. Rábafüzesnél lépjük át a határt, 21:21-kor érünk Fürstenfeldbe, ahol ráhajtunk az autópályára. A matricát még Magyarországon megvettük, 2.180,- Ft a 10 napos.Gloggnitznál hajtunk le a pályáról, éjjel háromnegyed 11-kor érünk Payerbach városkába, ahol a központban, magas sövénnyel kerített parkolóban megszállunk, beágyazunk. Fáradtak vagyunk, gyorsan elalszunk.

Reggel fél 7-kor felébredünk, süt a nap, csodaszép az idő, összeszedelőzködünk, és már indulunk is. Hová? Hát feladni az EuroLotto-t. Trafik nyitva, pár perc múlva megelégedetten jövünk ki, tuti nyerők vagyunk. Elindulunk a Schneeberg túrakiindulópontjához, de korog gyomrunk, meg kell állni. A Rax-felvonó állomása után egy klasz kis parkolóban, a Schwarza patak mellett megállunk. Beszaladok a bokorba pisilni, jaaaaaaaaj, egy kígyó vagy sikló, vagy nem tudom micsoda, megállt bennem a vér, pisilni sem kell, állok mozdulatlanul, míg a drága továbbmegy. Leszaladok a patakpartra, és inkább az úton végzem dolgomat. Ezentúl csak úton pisilok, az biztos! Fincsi törökös kávé, süti, áfonyalekvár, kolbi, kenyér, paprika, jól élünk...bekajázunk, mert ki tudja, mit és mikor újra. Negyed 9-kor átöltözve, becsomagolva a Weichtalhütte parkolójában faggatom az idegent, vajon honnan indul a Weichtalkamm túraút. Nem nehéz, és nagyon szép - mondja. A menedékház mellett, hatalmas kifeszített ponyva jelzi. 547 méter tengerszint feletti magasságról indulunk. A hüttét majd inkább visszafelé nézzük meg, ne veszítsünk időt. Elindulunk az ösvényen, elágazik, balra keskeny, jobbra széles út vezet. A keskeny utat választjuk, tudjuk Ákostól, hogy Rám-szakadék-szerű az útvonal, csak ez lehet a jó. A térkép pontozottan jelzi az útvonalat, ami klettersteig-et jelent, vasalt utat, de ez a szakasz könnyen járható, minden felszerelés nélkül.
Hamarosan egy meredek sziklafalon - melyen mászók gyakorolhatnak - megtaláljuk a jelzést, piros sáv. Kiszáradt patakmederben haladunk, hatalmas kövek, víz által lehordott fatörzsek között. Meleg van. Aztán beszűkül a kanyon, meredek sziklafalak között járunk, sőt néhol olyan szűk, hogy oldalra nyújtott karral elérem a sziklát. Létrák, láncok segítik a haladást a meredek részeken, van olyan létra, mely 28 fokból áll, azért mind nem számolom meg. Érdekes lehet, ha víz is van a szurdokban. Igy is nagyon teccik, csodaszép!?
Jó másfél óra alatt járjuk meg a Weichtalkamm-ot, 10 óra 10 perckor érünk az elágazáskor, ameddig visszafelé is jövünk, akkor majd itt ágazik el utunk. Ahogy felfelé nézünk, még látjuk, hogy nem kevés szint vár ránk, pedig már azt hittük....hogy a létrák...és miegymás...na....haladjunk. Azt hiszem, juharerdős, mindenesetre lombos erdőn gyalogolunk, tehát nem járunk még magasan.

20 perc múlva érjük el a Kienthalerhüttét, 1380 métermagasan, nagyon szépen rendben tartott, de sajnos zárva van. Csak szombaton és vasárnap van nyitva. Sehol senki rajtunk kívül. (Nem értem, miért nem kaptunk szállást a Weichtal menedékházban, hiszen egy túrázóval sem találkozunk.) A szint felét tettük meg, és már két órája jövünk....háááát. Kár, hogy párás az idő, de így is csodálatos a kilátás, látni a Raxot, keressük, találgatjuk a holnapi útvonalat. Rövid, 10 perc pihenő, hátizsák csere, kímélni kell kicsit sherpámat, aztán indulunk tovább, ki tudja, mi vár még ránk. Ahogy haladunk felfelé, egyre inkább fenyőerdők közt vezet az út, aztán végre megjelennek a törpefenyők. Szépen elterülnek, nagyon-nagyon szép. Aztán lassan elfogynak a törpefenyők is, és meglátjuk a csúcsot...igencsak messze van még. Jaj, dolszan-dolszan elő a fényképezőt, zerge, kecske, valami! Asztaaaa! Kettő zerge, felfigyelnek ránk, gyors fotózás, aztán elfutnak a sűrű fenyvesbe. Tovább megyünk az alaposan jelzett sziklás vízmosáson, de könnyebb mellette, ahol puha, sűrű a növényzet, nem tudom, mi ez. Messze egy egész csapat zerge, de hoppá, itt is van egy, egyedül, itt nem messze, hú, de jó! Kattintunk...békésen legelészik....óvatosan közelítjük...nagyon jó...fantasztikus érzés....felnéz, ránk éz...megállunk...tovább legelészik...közelítünk.... már csak 10 méterre állunk tőle, nem zavarja, hogy ott vagyunk.

Csodaszép! Mennünk kell tovább, mert a csúcskereszt már hívogat minket. 11-kor érünk fel. Hatalmas a szél, szinte bele kell dőlni, különben elvisz, magával ránt. Hochschneeberg. Klosterwappen. 2076 méter. Fantasztikus! 4 órán keresztül csak meredeken felfelé. Nagyon jó! Körbejárjuk a csúcsot, még mindig párás a levegő, de csodálatos. Fázunk, ezért elindulunk visszafelé, ugyanazon az útvonalon. Szélárnyékba érve elővesszük a csúcskekszet - a csoki az autóban maradt - megebédelünk, nagyon jól esik, élvezzük a kilátást. Visszafelé nem találkozunk zergénkkel, virágokat fotózunk, most már tudjuk, hogy biztosan leérünk sötétedésig. Szembejön két lányka, angolul kérdezősködnek, aztán mutogatva megértjük egymást, kérdezik, hogy van-e fenn a csúcson ház. Van, csak 500 méterrel odébb. Megnyugodnak, de már alig bírják, pár lépésenként megállnak. Jót nevetünk, bezzeg mi....nagyon erősek vagyunk! 3 negyed 2-re érünk vissza a már jól ismert úton a Kienthalerhütte-hez. Utánunk érkezik pár emberke, de ők ekkor jönnek felfelé, alig bírják, szuszognak, érdekes, hát mi tőlük is jobban bírtuk, pedig mennyivel fiatalabbak nálunk.? Pihi, aztán újra pihi, de már kettő órakor a Jakobs forrásnál. Finom a vize, nem lett bajunk tőle. Innen pár perc a kereszteződés, ami a Fred. Mayer Weg-en visz le a menedékházhoz. Ez egy széles, murvás út, furcsa, akár autóval is lehet közlekedni rajta. Kb. fél km múlva tábla jelzi, balra fordulunk, és erdei ösvényen, hol fenyvesek, hol juharfák között 3 negyed 4-kor érünk le a menedékházhoz.
Ha van túrabotod, lefelé különösen jó szolgálatot tesz. Csepereg az eső. Beszaladunk a menedékházba. 4 óra fel, 3 óra le. Elfáradtunk. Sör, narancslé. Nézzük a szállásárakat, tanakodunk. Aztán rendelünk levest. Érdekes, de jól esik. Az egyik tányérban két szalonnás zsemlegombócka, a másikban lepényszerű valami, a néni szerint sajtos. Nem jó. A szalonnás igen, felezünk. Ma is megkérdezem, van-e hely a kétágyas szobában. Nincsen. De szerinte nagyon aranyos a lager, ott van hely. Megnézem...hát nekem nem aranyos...inkább az autó. Azaz, jó lett volna, ha nem lenne autó, amit már jól kitapasztaltunk az elmúlt éjjel. 18 euro/fő a kétágyas szoba, és 15 euro/fő a lager. Egy helységben 20 ágy - volt, amelyiken már aludtak - abból nyílik a másik helység, ahol szintén egy 20 fős csoport foglalt szállást. Hát ne! Igen ám, de nem ártana fürödni, mosakodni, ha nem lesz más, marad este sötétben a patak. Korán van még, visszamegyünk Payerbachba egy kis városnézésre. Séta közben meg-megkérdezem az útba eső szállásokat. Hú! 36 euro/fő/éj. Tábla. Nyíl: Alpenhof, Tirolhof.Megnézzük. Fenn a hegyen, szép helyen, Alpenhof tele, Tirolhofüres. Jön Rumcájsz, megalkuszunk, 35 euro kettőnknek a szállás reggeli nélkül. Úgy néz ki, rajtunk kívül senki sincs itt. Kívülről szép az épület, de belülről fura szag. Húha...mire fizettünk? Aztán a szoba. Na, mindegy, este 6 óra van, legalább fürödhetünk. Hihi: tiszta, szinte új az ágynemű, szellőztetés után nem is rossz, de a zuhanyzó...ilyent még nem láttam...a szoba sarkában egy lemezdoboz, egy zuhanykabin beállítva. Nagyon jól esik a forró víz. Páncélosból megvacsorázunk, besötétítünk, és reggel fél 8-ig meg sem mozdulunk, alszunk, mint a bunda. (Pedig szállásadónknak azt mondtuk, hogy 7-kor már elhagyjuk a szobát.)

Felkelünk, azaz csak óvatosan....mi ez?...nem bírunk...hát izomláz. Mégsem vagyunk olyan kemények?? Megreggelizünk, összecsomagolunk, és már indulunk is. Most látjuk, hogy nem voltunk egyedül a szállodában, áll még 4 autó a parkolóban. Visszamegyünk a Weichtalhüttéhez, sőt még kicsit tovább is, mert ott a mai rajtunk. 9 óra 9 perc lesz, mire két napi csomagunkat összekészítve, útra készen állunk a Rax lábánál, aWachthüttelkamm bejáratánál. Ez a turistaút is pontozottan jelölt a térképen, de tegnap a felszolgálóhölgy azt mondta, hogy a Rax egyik legkönnyebb klettersteig-je ez a rész, felszerelés nélkül járható.

Megpróbáljuk. Alig megyünk felfelé tán 50 métert, eszünkbe jut, hogy nem zártuk be az autót a nagy izgalomban. Kedvesem visszamegy, én pedig nézem addig a tájat, még szerencse, ugyanis folytattuk volna utunkat a kijárt részen, de a jelzés nem arra visz. 5 métert kellett visszamennem. Baktatunk jó meredeken, most már a helyes úton. Egyszer csak lánc, aztán létra, lánc, létra, létra, még hosszabb létra, fantasztikus jó, nevetünk, nagyon élvezzük, ide még egyszer vissza kell jönni, ez nagyon jó. Távolságban alig haladunk, viszont felfelé nagyon sokat, hatalmas szintet mászunk meg. Itt egy kis állat, szalamandra féle. Szegény, meg van fagyva, nem mozdul.
Az ösvény mellett meredek szakadék tátong, szinte alattunk látjuk az országutat, a Schwarza patakot, és a Weichtalhüttét, mellettünk feketefenyőkkel tarkított, szürke sziklafal. Ezt nem lehet leírni, micsoda érzés! Ahogy egyre feljebb érünk, sűrűsödnek a felhők, szitál a köd, pára, hűvösebb lett. 11 óra van. Eltűntek az emelkedők. Lehet, hogy felértünk? Hamar rájövünk, hogy mégsem, csak az izgalmas résznek lett vége, a szintemelkedés folytatódik. Hosszan-nagyon hosszan.
Megjelennek a törpefenyők, sűrű már a köd. Végre meglátjuk a fatáblát, melyen a turistautakat jelölik. Gyorsan eldöntjük, hogy megnézzük az Ottoházat. Nem látunk, talán még sűrűbb a köd. 11-re érünk a házhoz, 1644 méter magasan áll. Alig vesszük észre, pedig jókora épület. Bemegyünk, azaz mennénk, tele van, nem férünk be. Megpróbálkozunk egy oldalsó bejáraton, ott sikerül. Nagyon sokan vannak, fincsi illatok, nincs hely. Beszélgetünk, mi légyen, ránk köszönnek, magyarul. Szóba elegyedünk a fiatalokkal, ők már harmadszor járnak itt, de még sosem látták a csúcsot, mert mindig kedvezőtlen volt az időjárás. Elszomorodunk, mit tegyünk? Mivel holnapra is ilyen időt mond, felesleges a hegyen maradni, nem látunk semmit, nem élvezhető.
Visszaindulunk a kiszemelt úton, de csak a Höllental Aussichtigjutunk. Micsoda látvány! Kinézünk a kilátón, és csak tejfölt látunk. Alattunk, felettünk, mindenfelé. Nem találjuk a továbbvezető utat, visszafordulunk. Nincs mese, le kell menni afelvonóval. Baktatunk az úton, utolér minket egy csapat, kérdezem tőlük, hogy a felvonó felé vezet-e az út. A bunkó férfi morog a bajsza alatt, de egy nő normálisan válaszol, igen, jó felé megyünk. A kettő órás menettel megyünk le, ez kettőnknek 17 euro ?.
Pillanatok alatt leérünk. Igen ám, de autónk jó messze van innen. Megnézzük a buszmegállót, este 6-kor megy arrafelé busz. Nem marad más, stoppolunk. Bunkóka is arra gyalogol két társával, ők is stoppra várnak. Úgy teszünk, mintha pakolnánk, lassabban megyünk, mintha fáradtak lennél, így megelőznek minket. Ááá, jön egy autó, szinte azonnal, stop, megáll, beszállunk, elhaladunk bunkóék mellett, vígan intünk. Nesze...kellett neked csúnyán bánni velünk?, a rafinált magyarral! Taxisaink is túrázók, jó fejek, kiszálláskor megkínálom őket keksszel, kezet nyújtanak, érdekes.

Megérkezünk autónkhoz, még egyszer visszanézünk a teljesített útra, aztán szomorúan elindulunk hazafelé. Nem érdemes maradni, elmegyünk Velencére evezős versenyre.Fürstenfeldben Kürbisfest. Ezt meg kell nézni! Tökfesztivál, mindenféle fajta, szín keveredik, tökmagolaj, tökleves, töksör, töklekvár, tök ilyen, tök olyan, gyerekeknek tökfaragó verseny, nekem egy egész tök, ugyanis héj nélküli tökmagról van szó. Fantasztikus a hangulat, minden a tök körül forog. A főtéren a szökőkút is márvány tök. Búcsúzásként vacsora gyanánt nem tököt eszünk, hanem benyomunk egy kebapot, fincsi. Számolgatunk az úton, ha azonnal Velencére megyünk, túl hamar odaérünk. Azt már nem, ott csak aludni lehet. Bemegyünk még Veszprémbe. Igen!

Este 8-ra érünk oda, már sötét van. A Vár szépen kivilágítva, körbesétáljuk a várbelsőt, rend, tisztaság mindenfelé, kockaköves utcájával nagyon hangulatos, jó itt lenni. Mivel a várban mégsem aludhatunk, irány Velence. Este 10 óra, nyugovóra térünk.