Baja - Mohács

táv: ~ km vizen
menetidő: ~ 3 nap

Pénteken indulunk Mohácsról a déli komppal a szigetre. Komp menetrend, tarifák: www.mvgv.hu honlapon Révátkelés címszó alatt. Pár perc alatt átér a komp a túloldalra. Homorúd felé vesszük az irányt, onnan Budzsák, majd a falut pár 100 méterrel elhagyva áthaladunk egy hídon, de azonnal a híd után lekanyarodunk balra, ugyanis a híd már a Ferencz csatornán vezet át. Továbbhaladunk gyenge minőségű úton, majd 1-2 kilométer után találunk egy helyet, ahol könnyen vízre ereszthetjük a kenukat. (12:30) Lepakolunk, elhelyezkedünk, és 1 órakor útra kelünk. Keskeny, fákkal, bokrokkal övezett mederben haladunk, rengeteg vízimadár, bakcsó, gém, jégmadár, kócsag, vadkacsa, vízicsibe kíséri utunkat. Néhol szélesedig a csatorna, buja vízinövényekkel teli, nádas, sulyom, vízitök, tavirózsa, és sok olyan, aminek sajnos a nevét nem tudom. A parton horgászhelyek, kunyhók bújnak meg a sűrűben. Gyönyörű vidék! Igazi paradicsom! A víz folyásával szemben evezünk, de szinte mintha állóvízben húznánk a lapátokat. Nem nehéz. Fél 4-kor érünk Püspökpusztára, 5 órára pedig már Nagybaracskára, a táborozóhelyre. A "szabad strandon" állítjuk fel sátrainkat. Fát gyűjtünk a vacsorához, krumplipaprikást főzünk, strandolunk, ismerkedünk a helyi bácsikkal, szívesen isszák pálinkáinkatJ Vacsora után a tábortűznél beszélgetünk, sátrainkban jót alszunk.

Igenám, de nem sokáig! Hajnalban helyi menő csávók és csajok részegen, autóval a sátraink között szlalomoznak, persze üvölt az iszonyatos zene, förmedvényes röhögés, ocsmány beszéd, undorító emberek.  Ebből is látom, hogy tökéletes ember vagyok, tökéletes beszéddel, tökéletes modorral!

Ha már sikerült korán felkelni, elmegyünk a boltba, és szép komótosan megreggelizünk, összepakolunk, fél 10 felé elindulunk. Áthajózunk a híd alatt, a falu kertjei lehúzódnak a partig, de jó nekik, bármikor láthatják e szépséget.  Aztán hamarosan egy, az előzőekhez képest "unalmas" szakasz következik, nyílegyenes mederben folytatódik a csatorna, kiállási lehetőség nincs, meredek partoldal, viszont itt már erősebben érződik a sodrás, nehezebb is evezni. A vízinövények is elmaradnak, csak a fűzfák, nyárfák sorakoznak. Aztán egyszer csak nincs tovább dugó van összenőtt a sás. (11 óra) A lapátokkal előre tolva nehezen sikerül átjutni a sáshalmon. Sajnos nagy a bűz a felhalmozódott szemét, és rothadó növényzet miatt. Továbbhaladunk, majd egy jobbos kanyar után újra nádasok szegélyezik utunkat. Délben érünk Bátmonostorra, de csak a település széléhez, ahol a helyiek, egy jó kis ugráló padot alakítottak ki. Egy kicsit megpihenünk, falatozunk. Ezen a szakaszon biztos birkák, állatok vannak a közelben, rengeteg a bögöly, mely alattomosan Rád száll, és észrevétlenül beléd harap. Aranyosak a madarak, ahogy közeledünk feléjük, felszállnak, egy pár fával odébb letelepednek, és megvárják, míg újra a közelükbe érünk. ĺgy kísérnek. A fekete szeder csábításának nem tudunk ellenállni, belakmározunk belőle. Fél 3-kor érjük el a Bajai Deák Ferenc zsilipet. Itt nem lehet tovább evezni, fel kell vinni a partra a kenukat, ami elég körülményes, de megoldható. Ajánlom a kis, kerekes, kenuszállító szerkezetet, amire ráerősítve a kenut, így könnyedén tolható. Az országút túloldalán pár száz méterrel odébb a meredek parton le kell engedni a kenukat, és így evezhetünk tovább. Ezen a kis mellékágon hamar kiérünk a Sugovicára, bal oldalán letáborozunk (negyed 5). Rengetegen sátraznak. Szalonnát sütünk vacsorára.

Harmadik napunkon 9 órakor indulunk. Ma a Dunán evezünk le Mohácsig. A part mentén próbálunk csorogni, hogy a már tűző nap még ne érjen bennünket. Egy óra múlva hatalmas homokos részhez érünk, jó hely egy kis pancsoláshoz. Délben érünk Dunaszekcső strandjához, mely a leszakadt partfallal szemben van. Rövid strandolás, majd irány haza. Innen már csak 10 kilométer, de mivel túl korán érnénk Mohácsra, megállunk még egyszer szalonnázni. Fél 5-kor érkezünk városunkba. Könnyű, tartalmas túrában volt részünk, csodás vizeken evezve.